Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A magyarországi levéltárak története

érdekűvé nyilvánították - amiként a tvr. lehetőséget adott más jelentős forrásértékű anyagnak nemzeti érdekűvé való nyilvánítására is - s ezek fenntartását, biztonságát, ku­tathatóságát a LOK, illetőleg képviseletében az illetékes megyei levéltár ellenőrizte., Az ilyen levéltárnak - veszé­lyeztetettség esetén - közlevéltárba való elhelyezését is elrendelhették. A törvényerejü rendelet hatálya kiterjedt természetesen a közhatóság:k és közhivatalok irattáraira és az azokban folyó selejtezésekre is. A levéltárak Országos Központja a magyar levéltárak és levéltári iratok szolgálatában nagyjelentőségű munkát vég­zett, Ijabár mindazokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósí­tására alakult, nem tudta maradéIcfcalanul valóra váltani, Önnek azonban számos esetben az állami költségvetés szük­reszabott keretei állottak tatjában. A magyar levéltárügy jelene 1968. január 1-től a megyei levéltárak és Budapest Bő­város Levéltára az illetékes megye, illetve Budapest Bővá­ró 3 Tanácsa Végrehajtó Bizottságának, de egyszersmind a Mű­velődésügyi Minisztérium levéltári Igazgatóságának ágazati felügyelel-e alá kerüllek. Az igy kialakulfchelyzetet rögzí­tette az 1969 - évi 27. tvr, amely a Magyar Országas "^évéi­tár mellé megszervezte az országos htáskörü intézmények és más iratképző szervek 1945 után keletkezett iratanyagának megőrzésére, s a jelenleg is működő országos hatáskörű szer­vek és intézmények irattárai feletti felügyeletre az Uj Ma­gyar Központi Levéltárat. Mint már eít&itettük, levéltári iratokat nemcsak a le­véltárak, hanem a muzeumok, könyvtárak és kézirattárak is őriznek, A történeti fejlődés, valamint a muzeumok önellá—

Next

/
Thumbnails
Contents