Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Levéltár és irattár

] ] 1 ] ] 1 J ] J ] ] ] ] ] A gytijtőköri elhatárolásnál figyelembe kell venni, hogy valamely szerv ma is müködlk-e vagy sem., Például az egyházi testületek: hiteloshelyi levéltárait hazánkban már az 195^o évi 29 * tvi\, az állami levéltárak gyűjtőkörébe utalta

5 nemcsak azért

? mert ez intézmények annakidején közfunkciót gyakoroltak, hanem mert működésük megszűnt. Épp— igy as 1948 után fel platólfc magyarországi szerzetesrendek /irgalmas,, ferenqesj dómon k:s/ iratanyagai - országos jellegüknél fogva -- a Magyar ,'rszágos Levéltárba kerültek, mig a ma is működő szerzetesrendek /ferences, piarista/ iratsnyagát az illetékes egyházi szak-levéltárak őrzik, / Családi levéltáraknál az illetékességet az iratanyag /forrásértéke szabja meg: ha a család tagjai rszág-s méltóságokat töltöttek be, rrsságos levéltárban van a helyük, (különben a család lakóhelye, birtokainak fekvése, a birtokigazgatás székhelye a döntő- Személyi fondcknál az illető személy tevékenységi köre és annak helye az első szempont: ha az illető katona vagy iró volt, a hadtörténelmi, illetőleg az irodalmi levéltár az illetékes az irathagyatékának átvételére* Hasonlóképpen kell elbírálni egy megye vagy város vezetőférfiának fr.ndját* Alapelvként kell azonban irányadó szempontnak elfogadni, hogy a fondók megbont— látatlanok, s nem helyes az sem, ha egy fondcseportot /tehátadott esetben egy több személy fondjából álló családi levéltárat az egyes családtagok hivatásbeli szerepköre szerint/ megbontunk. Levéltári gyűjteményeknél a gyűjtemény tárgya, illetve létrehozásának célja, vagy pedig létrehozójának lakóhelye szerint állapithatjuk meg a levéltári illetékességet. Viszont a levéltári gyűjtemények nem megbonthatatlanok, vagyis anyagukat meg lehet .-sztani különböző levéltárak