Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Segédletek

segédlet nóllcül rátalálható. Ha iktctókönyvet használnak, akkor sen készitenek mutatót, mert az iratoknak tárgyi szénpontból való csoportosítása lehetővé teszi elő keresésüket a. tárgy negjelölése alapján mutatók nélkül is. Meg kell jegyeznünk, hogy tágabb értelenben segédletnek tekinthetjük az ülés jegyzőkönyveket az ülésen tárgyalt ügyek irataihoz, a számadás- és pénztárkönyveket a számadásnol léklet ékhez. Ha az eredeti irattári segédletek elpusztultak, akkor - az iratanyagnak az eredeti irattári rendbe való visszaállításakor - a nen segédlet céljából készült iratféleségeket, mint a nyilvántartási- és kölcsön, valamint a kézbesito- és postakönyveket is segédletekként használhatjuk fel. Az irattárakban, illetve a régi levéltárakban kialakult segédkönyvtipusok isneretében kell szánbavennünk a na levéltárában készült segédleteket

. Előre kell bocsátanunk, hogy az előzőkbon felsorolt, akár az élő irattárakban na is használatos, vagy a magánlevéltárakban stb. korábban készített segédletek az anyagnak a levéltárba való jutása után, a levéltár által is használható segédletek. Valójában a levéltári és az irattáíi segédletek lényegükben azonosak, csakhogynindegyik más és más cél érdekében más és más szénpontok szerint teszik használhatóvá az iratanyagot. A levéltári segédletek a levéltárban a levéltárosok által készülnek az anyag hozzáférhetőségének, biztonságos megőrzésének és kutathatóságának érdekében azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy a levéltári anyagra, vonatkozó, a levéltárak célját szolgáló adatokat gyűjtsenek. E segédleteket két csoportra oszthatjuk: a. biztonságos megőrzést, a levéltárban őrzött iratanyag nyilvántartását szolgáló,