Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

T. Varga György: Az MDP iratai (1948—1956)

A Kisgazdapárt irattári anyaga 1960-ban került archívumunkba. A hiányzó iratok nagy száma részben a korabeli iratkezelés fogyatékosságait jelzi, részben az anyag hányódásának következménye. A fond mennyisége 11 iratfolyóméter. 4. Nemzeti Parasztpárt országos vezető testületei: az Országos Nagyválasztmány, a Politikai Bizottság és az Országos Vezetőség. Az NPP központi apparátusa lénygében a sajtó-propaganda ,a szervezés és a párt gazdasági ügyeit intéző osztályokra tagolódott. Az archívumunkban levő dokumentumok közül különösen fontosak a párt vezető testületeinek anyagai, a pártoktatásra, a szövetkezeti mozgalomra vonatkozó dokumentumok. Figyelmet érdemel a párttagok, parasztok ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos levelezés: a hadifogoly-keresés, a földreform, a kitelepítés, az iparengedély- és adóügyek. Az NPP anyaga 1959-ben került hozzánk, mennyisége 5 ifm. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak iratai között találhatók a pártközi értekezletek szó szerinti jegyzőkönyvei, határozatai, de nem az összes. Itt kell megemlékezni a Baloldali Blokkról, amely a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács részvételével alakult 1946 tavaszán, azzal a céllal, hogy szorosan együttműködve követelik a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának végrehajtását, az elért vívmányok megőrzését a Kisgazdapártban jelentkező jobboldali erőkkel szemben. A Baloldali Blokk rendkívül ritkán ülésezett, gyakorlatilag 1947 közepén meg is szűnt. Iratai közül néhányat a koalíció pártjainak anyagai között találhatunk. T. VARGA GYÖRGY AZ MDP FONDJA (1948—1956) I. Az MKP és az MDP iratai 1956. november 4-e után együtt kerültek levéltárunkba, s azokat a kezdeti években egy fondként kezelték. Ezen túlmenően közösen tárolták az MKP és az MDP vezető szerveinek, titkárainak és a KV Irodának az anyagát, munkaterületek szerinti csoportosításban. A fond — pontosabban: az MKP-iratok — rendezése során szerzett tapasztalatok alapján alakult ki az a ma is érvényes rendszerezési elv, hogy az iratokat lehetőség szerint ne a munkaterületeknek, hanem a strukturális-kronológiai elvnek megfelelően tagoljuk. Az MSZMP KB Titkársága 1958. évi határozata alapján két nagy horderejű döntés született. Az egyik: a Párttörténeti Intézet Archívuma ne legyen a begyűjtött és a későbbiekben átadásra kerülő pártiratok országos őrzőhelye (a személyi állomány, s a raktári férőhely elégtelensége és más okok miatt). Ennek nyomán került sor a magyar pártarchívumok hálózatának kialakítására 1961— 1963-ban. A központi levéltár átadta a budapesti és a megyei pártarchívumoknak az illetékes pártbizottságokon keletkezett s az MDP központi apparátusának információs céllal megküldött iratokat. Hasonló iratátadás a rendezés (kivált a KV Párt -és Tömegszervezetek Osztálya állagának rendezése) során a későbbiekben is történt. A másik: a fondelv alkalmazása, azzal összefügésben, hogy az MSZMP levéltárivá érett iratait is a központi és a felállítandó helyi pártarchívumok illetékességi és gyűjtőkörébe utalták. Márpedig ha az MSZMP önálló fondként szerepelt, mi sem indokolta, hogy az MKP és az MDP iratait továbbra is egy fondként kezeljük. Meg kell említenünk az utólagosan — főleg a konszolidáció időszakában — beérkezett iratokat is. Ezt a — zömmel — munkaszobákból (íróasztalokból, szekrényekből) előkerült nagy mennyiségű, ömlesztett állapotban levő iratanyagot a megfelelő fond vagy csoport (állag) végén helyeztük el. II. Az MDP-fond történeti forrásértékét az adja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja irányító és ellenőrző tevékenysége átfogta a politikai, gazdasági, állami és kulturális élet minden területét, ide számítva az vezető káderek kinevezését és leváltását is. Az MDP-fondnak a központi pártlevéltárban őrzött iratmennyisége kb. 308 polcfolyóméter. A fond anyaga csoportokra (állagokra), azon belül ún. őrzési egységekre tagolódik, többnyire a szervezeti felépítésnek megfelelően rendszerezve, de sorozatok és gyűjtemények is találhatók benne.