Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Dégi István: A főváros és a megyék pártarchívumai

szerzéséért folytatott küzdelmek időszakában. Az MKP kezdettől fogva nagy munkát fejtett ki a parasztság megnyeréséért. Támogatta a paraszti szövetkezeti formák létrehozását. Sok értékes adat található a földműves- és más hitel- és egyéb szövetkezetek létrejöttéről. Több megyében a megyei titkár maga is tisztségeket vállalt a szövetkezetek megyei vezetőségében. Általában kevés dokumentum található az államosításokról, az oktatás demokratizálásáról, az állami élet megszilárdulásáról, ide értve a helyi hatalmi szervek helyzetét is. A Szociáldemokrata Párt helyi szerveire vonatkozóan csak hiányos irategyütteseket őriznek, sőt az archívumok többsége nem is rendelkezik ilyen iratokkal. A Magyar Dolgozók Pártja megyei és alsóbb szerveinek és szervezeteinek fondjai (1948. június—1956. október), mennyisége egyes megyéktől függően kb. 10—50 ifm.; kivétel Budapest archívuma, ahol több mint 500 ifm. iratanyagot tárolnak. Az iratok főbb csoportjai megközelítően azonosak az MKP csoportjaival. Módosulás abban van, hogy a tömegszervezetek levéltári csoportjai nincsenek. A káderosztályok megszűnésével a munkaterületeknek is megszűnt a csoport (állag) szintű elhatárolódása. Ugyanakkor létrejönnek az ipari és mezőgazdasági osztályok és ezek működésének megfelelően a csoport elhatárolódások is. Közismert, hogy az MDP saját ideológiai, politikai és szervezési felfogásának megfelelően munkája során a társadalmi élet minden területét igyekeztt átfogni és befolyásolni. Ennek írásos dokumentumai — részletekbe menően — megtalálhatók a helyi archívumokban. Ez és más okok nem indokolják, hogy ugyanúgy ismertessük az iratanyagot, mint ahogyan az MKP-nál tettük. Az MDP-iratanyag rendezésekor — az elfogadott rendezési elveknek megfelelően — kiemelésre kerültek azok az iratok, amelyeket nem pártszervek tájékoztatás céljából küldtek meg a fondképzőnek, ezek jórészt visszakerültek a küldő szervekhez (tanács, szakszervezet). MSZMP-fondok (1956—1981) Ma már ezek képezik a helyi archívumi anyagok többségét. A 80-as évek eleje óta — négy archívum kivételével — az MSZMPiratokat rendezik az archívumok. Egyre jobban előtérbe kerül a kutatottságuk. Olyan témák, mint a munkásosztály helyzetének alakulása Magyarországon, a társadalmi mobilitás vagy a településfejlődés kérdései stb., arra késztetik a kutatókat, hogy alaposan megvallassák a dokumentumokat. De a párt újjászervezésének kérdéseiről, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megvalósulásáért folytatott munkáról, az ifjúságról, az állami élet demokratizálásáról stb. még sok feltáratlan ismeretanyagot tartalmaznak a dokumentumok. Az adatfeltárást jól segítik a fondképző struktúrájának megfelelően kialakított irategyüttesek, az iratleltározások és a testületi ülésekről készített napirendi jegyzékek. Itt kell említést tenni az Oktatási Igazgatóságok, a helyi lapszerkesztőségek és a Munkásőrség fondjairól. Ezek az iratok terjedelmükben nem jelentősek és speciálisan csak a szerv szűk munkaterületével foglalkoznak. A Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulója alkalmával több megyében kutatták az iratokat. Az archívumi iratanyagok mennyiségileg nem számottevő, de jelentős forrásbázisai az ifjúsági fondok is. A DISZ, KISZ ifjúsági fondok (1950—1981) mennyisége archívumonként 10—30 ifm. Magukba foglalják az Úttörő Szövetség megyei vezetőségének iratanyagát is. Az iratanyag nem annyira a fondképző struktúráját, mint inkább az ifjúsági szövetségnek a társadalmi életben játszott szerepét tükrözi. A csoportok a következők: — vezető testületi ülések anyagai, — kulturális és oktatási munkával foglalkozó iratok, — ifjúsági versenyekkel kapcsolatos anyagok, — sportmunkáról szóló iratok, —• munkás ifimozgalmakkal foglalkozó iratok, — tanulóifjúsággal kapcsolatos iratok, — KISZ-táborokra vonatkozó iratok, — a KISZ gazdálkodást stb. A regisztratúra jellegű fondókon túl gyűjteményes anyagok is találhatók az archívumokban. Ezek egyik csoportját a visszaemlékezések képezik, amelyek száma közel 7000, a másikat a személyektől átvett irathagyatékok. A gyűjtemények gyarapodása sokszor esetleges, véletlenszerű. Ezekben a munkásmozgalom kezdeteitől napjainkig találhatók adatok és tények. A gyűjtemények kutathatóságát meghatározza a dokumentumot átadó rendelkezése. A helyi pártarchívumok az eltelt 25 év alatt igyekeztek eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek a párthatározatok nyomán rájuk hárulnak. Minden remény megvan a munka eredményes folytatására.