Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Dégi István: A főváros és a megyék pártarchívumai

Esetenként felmerült a kutatók részéről magnetofon használatának igénye is, ezt azonban — bár tudjuk, jogos igény —, általában el kell hárítanunk mindaddig, míg ennek a kulturált feltételeit (külön helyiség, megfelelő hangszigetelés stb.) biztosítani tudjuk oly módon, hogy a többi kutató munkáját a készülék használata ne zavarja. A kutatóteremben találhatók olyan kézikönyvek, adattárak, lexikonok, dokumentumkötetek, amelyek az iratok használatát, olvasását esetenként elősegíthetik. A mintegy 650—700 kötetet a kutatók természetesen szabadon használhatják, s esetenként külön fel is hívjuk ezekre a figyelmüket. A kutatószolgálat feladatai közé tartozik még az igazolási kérelmek intézése is. Ennek során a munkásmozgalomban részt vett személyek tevékenységét a fennmaradt iratok alapján megállapítjuk, s erről hivatalos igazolást állítunk ki. Évente mintegy 20 ilyen irányú kérelem érkezik hozzánk, időszakonként meglehetősen nagy számmal a szomszédos országokból. A kutatóterem nyitvatartási ideje: hétfőn és kedden 9 órától 18.30 óráig, szerdán 9 órától 16 óráig, csütörtökön zárva tartunk, és pénteken 9 órától 15.30 óráig áll a kutatók rendelkezésére. Évente általában egy hónapig (július vagy augusztus) zárva tartunk. DÉGI ISTVÁN: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FŐVÁROSI ÉS MEGYEI ARCHÍVUMAIRÓL Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága 1958-ban határozott arról, hogy három-négy éven belül a budapesti és a megyei pártbizottságok politikai irányításával működő helyi pártarchívumokat kell létrehozni. Az archívumok létrehozásának szükségességét azzal indokolták, hogy a párt, a KISZ, a Munkásőrség működése során keletkezett rékebbi iratokat külön kell választani a folyó munkához szükséges ügykezelési és ügyintézési iratoktól. Biztosítani kellett a történeti értékű iratok biztonságos őrzését, rendezését és hozzáférhetővé tételét a politikai munka és a tudományos kutatás számára. 1963-ig létrejött a fővárosi és valamennyi megyei pártbizottság archívuma. Ezzel kiépült és — az 1948 őszén felállított központi pártarchívum irányításával — megkezdte működését a magyar pártarchívumok hálózata. Az archívumvezetők döntő többsége a pártapparátusból került ki, és a pártszervek jórészt ma is ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Eleinte egy fő végezte az archívumi teendőket. Napjainkban már minden archívumban két, sőt néhány helyen három fő dolgozik. Kivétel a budapesti pártarchívum, ahol a létszám már az induláskor is maghaladta az öt főt. A határozatoknak megfelelően a helyi pártarchívumok a megyei (budapesti) pártbizottságok székházaiban nyertek elhelyezést. Kivétel a Heves megyei, ahol az Oktatási Igazgatóság székházában működik az archívum. Huszonöt év alatt több helyen raktárbővítést, sőt korszerű raktárak kialakítását valósították meg, amelyek megfelelnek a biztonságtechnikai követelményeknek is. A helyi pártarchívumok alaptevékenységét — az iratátvételt, a biztonságos őrzést, a rendezést és a dokumentumoknak a felhasználását — jelenleg az 1987-es párthatározat szabályozza. Ennek megfelelően a helyi pártarchívumok az illetékességi gyűjtőkörbe tartozó szervek és szervezetek levéltárivá érett iratainak őrzőhelyei. Nevezetesen egy-egy helyi pártarchívum gyűjtőkörébe az alábbi szervek és intézmények tartoznak: — az MSZMP megyei (budapesti), a városi (kerületi), városi jogú hivatali-intézményi, nagyközségi bizottságok, a hatáskörükben működő úgynevezett közbeeső bizottságokkal, pártvezetőségekkel és alapszervezetekkel együtt; — a megyei (budapesti) pártbizottságok oktatási igazgatósága, lapszerkesztősége és lapkiadó vállalata; — a KISZ megyei (budapesti) bizottsága, alsóbb szervei és szervezetei; — a Munkásőrség megyei (budapesti) parancsnoksága, a kerületi, városi parancsnokságok és az egykori járási parancsnokságok. A pártlevéltárakat érintő határozat — kivételes esetektől eltekintve — évenkénti iratátvételt ír elő az 5 évnél régebbi keletű iratokra. A helyi pártarchívumok sikeresen folytatják ez irányú munkájukat. Minden fondképző szervnek kötelessége az átadásra kerülő iratokat beszállítani s az archívum közreműködésével az előírások szerint minősíteni. A helyi archívumok évente 10—12 ifm. anyagot vesznek át. (A budapesti archívum ennél lényegesen többet.) Jelenleg mintegy 7500 ifm.