Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Siskóné Vékony Zsuzsa: Állami eredetű iratok - Szűcs László: Külföldről származó iratmásolatok

SISKÖNÉ VÉKONY ZSUZSA: ÁLLAMI EREDETŰ IRATOK Fondjegyzékünkben a kommunista és munkásmozgalommal kapcsolatos állami eredetű iratok címszó alatt 62 fond, illetve gyűjtemény található. Mennyiségük 219,5 ifm. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején működött társadalmi-politikai szervezetek fondja elsősorban a Magyar Nemzeti Tanács iratait foglalja magában. Itt találhatók az MSZDP választmányi üléseinek, a Budapesti Munkástanács üléseinek jegyzőkönyvei, az Országos Köztársasági Párt fennmaradt dokumentumai és néhány egyéb irat. A Tanácsköztársaság idején keletkezett iratok fondjaiban a következő államhatalmi, igazgatási és igazságszolgáltatási szervek, illetve egyéb szervezetek iratai találhatók: Tanácsok Országos Gyűlése, Szövetséges Központi Intéző Bizottság, Forradalmi Kormányzótanács, Igazságügyi Népbiztosság, Belügyi Népbiztosság, forradalmi törvényszékek, Vörös Hadsereg, Népgazdasági Tanácshoz tartozó szervek, Proletár Múzeum. Feltétlenül meg kell említenünk a tanácsköztársasági rendeletek és a táviratok gyűjteményét is; utóbbiban a polgári demokratikus forradalom idejéből is található néhány távirat. A Tanácsköztársaság idején keletkezett iratokból az elmúlt évtizedben két dokumentumkötetet jelentettünk meg: Budapest—Moszkva. Szovjet-Oroszország és a magyarországi Tanácsköztársaság kapcsolatai táviratok tükrében 1919. március 22.— augusztus 1. (Szerk. Imre Magda, Szerényi Imre. Közread, az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete.) Bp. Kossuth, 1979. 219 p. A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919. Szerk. és bev. Imre Magda, Szűcs László. (Készült az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében.) Bp. Akad. K. 1986. 585 p. A Huszár-kormány idején szervezték meg a Tanácsköztársaság Adatait Gyűjtő Országos Bizottságot (TAGYOB), amelynek feladatává a proletárforradalom dokumentumainak, nyomtatványainak összegyűjtését és feldolgozását tették. A TAGYOB anyagát az Országos Levéltár őrizte meg, onnan került archívumunkba. Az 1921. évi III. t.c. alapján lefolytatott munkásmozgalmi vonatkozású perek közül levéltárunkban csak a kifejezetten illegális tevékenység miatt indított törvényszéki, ügyészségi peres iratok találhatók. Ezek a megyei bíróságok irattárából, a megyei levéltárakból kerültek hozzánk az 1950-es évek közepén. A Belügyminisztérium munkásmozgalmi vonatkozású iratainak gyűjteménye mindenfajta munkásmozgalmi tevékenység, továbbá a jobboldali és a nemzetiségi mozgalmak és résztvevőik megfigyelésével, rendőr- és csendőrhatóságok intézkedéseivel kapcsolatos iratokat tartalmaz. Ebben a gyűjteményben találhatók pl. a mozgalmakról készített összesítők, az ún. Vörös könyvek, a belügyminiszteri rendeletek sorozata is. Az állami eredetű iratok között találhatók még egyes minisztériumok, egyetemek, főiskolák, üzemek munkásmozgalmi vonatkozású dokumentumai és végül munkásmozgalmi vonatkozású közigazgatási iratok. A vázlatosan ismertetett fondok, illetve gyűjtemények rendezettek és segédletek is készültek hozzájuk. Az állami eredetű iratokat sokan kutatják. SZŰCS LÁSZLÓ: KÜLFÖLDRŐL SZÁRMAZÓ IRATMÁSOLATOK GYŰJTEMÉNYE A munkásmozgalom alapvetően nemzetközi jellegű, legfontosabb kérdéseiben többnyire nemzetközi kongresszusok, mozgalmi szervek határozatai, állásfoglalásai szerint jártak el az egyes országok szervezetei. A magyarországi munkáspártok, ezek vezetői, egyes tagjai is mozgalmi kapcsolatban álltak más országok pártjaival, vezetőivel, illetve tagjaival; továbbá a magyar munkásmozgalom, s a baloldali mozgalmak központjai, s tagjai is nagy számmal, hosszabb-rövidebb időn át voltak emigrációban; sokan vettek részt a Magyarországról elszármazott személyiségek közül más országok mozgalmában, részben az országhatárok ismételt megváltozása következtében. A munkásmozgalmakkal szem-