Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Zalai Katalin: Az 1945 előtt működött szakszervezetek iratai

sütők, a Magyarországi Grafikai Munkások Szakegyelete, a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége (KÁOSZ), a Közüzemi Munkások és Villanyszerelők Szakszervezete, a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége, a Magyarországi Bőripari Munkások és Munkásnők Szövetsége, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ), a Magyarországi Famunkások Szövetsége, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége, a Magyarországi Gépjárművezetők Egyesülete, a Magyarországi Kalapiparban Alkalmazott Munkások és Munkásnők Szakegyesülete, a Magyarországi Könyvkötő és rokonszakmabeli Munkások és Munkásnők Szakszervezete, a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások és Munkásnők Egyesülete, Szakegyesülete és Szakszervezete, a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Egyesülete, a Magyarországi Szállítási és Közlekedési Munkások Országos Szövetsége, a Magyarországi Textilipari Munkások és Munkásnők Szövetsége, a Magyarországi Vasés Fémmunkások Központi Szövetsége, a Magyarországi Vegyészeti Munkások és Munkásnők Szövetsége, a Postaalkalmazottak Egyesülete, a Segédmunkások Országos Szövetsége, a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége, a Villamos és Helyiérdekű Vasúti Alkalmazottak Országos Szövetsége, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék fondjai. Kialakításuk az 50-es évek elején, közvetlenül archívumunkba kerülésük után történt, az 1948 utáni szakszervezeti struktúra figyelembevételével. Így pl. az élelmezési munkások 1945 előtti önálló szervezetei: a Magyarországi Húsipari Munkások Szövetsége, az Élelmezési Munkások Országos Szövetsége, a Magyarországi Molnár és Malommunkások Országos Szövetsége és a Magyarországi Cukrászmunkások Szakegylete iratai — az Élelmezési Dolgozók Szakszervezete cím alatt — egy fondba kerültek. Azóta, ahol szükségesnek és az iratok mennyisége alapján lehetségesnek tartottuk, módosítottuk a fondok korábbi felosztását. Pl. a Magyarországi Nyomdászmunkások Egyesülete, Szakszervezete és Szakegyesülete iratai közül kiemeltük a Magyarországi Grafikai Munkások Szakegylete és a Magyarországi Könyvkötő Munkások Szakegylete iratait és önálló fondokat alakítottunk ki belőlük. Esetenként a fondok nevének megváltoztatásával jeleztük, hogy a fond több, egykor önálló szakszervezet iratait tartalmazza. Pl. az élelmezési munkások szövetségei: sütők, húsosok, cukrászok és molnárok. Fondjaink hiányosak és töredékesek, összmennyiségük kb. 40 ifm. Néhány szakszervezet pl. aranyművesek, háztartási munkások, fényképészek, zenészek, híralapterjesztők és a Tanácsköztársaság idején alakult Tanítók szakszervezetének iratai hollétéről nincs tudomásunk. Mindezekért elsősorban történelmünk viszontagságai a felelősek, de a háborúk és az üldöztetések mellett a szakszervezetek irattáraiban végzett hozzá nem értő selejtezések is pótolhatatlan károkat okoztak. Az iratanyag mennyiségét és összetételét tekintve a MÉMOSZ, a Vasas, a Nyomdász, a Bőrös és az Élelmezési munkások szakszervezeteinek fondjai a legértékesebbek. Ezek teszik ki az anyag túlnyomó részét, kb. 80%át. Kisebb terjedelműek, de esetenként értékes iratokat, irategyütteseket tartalmaznak a Grafikai munkások, a KÁOSZ, a Bányászok, a Famunkások, a Kalaposok, a Könyvkötők, a Textilesek, és a Szabómunkások fondjai is. A kutatók számára legfontosabb dokumentumok, a szakszervezetek vezető testületeinek jegyzőkönyvei alkotják fondjaink nagy részét. Ezek azonban közel sem hiánytalanok, s a fennmaradt iratok közül jónéhány — főként a dualizmus időszakából származók — töredékesek, esetenként sérültek. A gondos restaurálás ellenére sem mindig olvashatók tökéletesen. Legrosszabb a helyzet az országos szakszervezeti kongresszusok iratai esetében. Közülük mindössze az 1899. évi I. országos szakszervezeti kongresszusra készült határozati javaslatok, az 1911. évi V. szakszervezeti kongreszszus irományai, az 1913. évi, az 1914. évi és az 1916. évi rendkívüli és az 1917. évi VI. szakszervezeti kongresszus néhány dokumentumban maradt fenn. Megjegyezzük, hogy a nyomtatásban is megjelent kongresszusi jegyzőkönyveket és a kongresszusokra készült jelentéseket könyvtárunk hiánytalanul tudja a kutatók rendelkezésére bocsátani. A szakszervezetek vezető testületeinek (közgyűlések, elnökség, központi vezetőség, központi választmány) jegyzőkönyveiből teljes sorozatok maradtak fenn a Bőripari munkások (1903—1944), a Bányászok (1918—1944), a Nyomdászok (1894—1944), (1903—1919), az Élelmezési munkások (1905—1944), a Grafikai munkások (1912—1944) és a Kalapos munkások (1904—1945) fOndjaiban. A vasasszakszervezet közgyűlései közül négynek az anyaga teljesen hiányzik. A központi vezetőségi ülések jegyzőkönyveiből a kutatók rendelkezésére csupán az 1909—1926, illetve az 1929—1944 között tartott ülések iratai állnak. Az Építőmunkás szakszervezet 1918 előtti közgyűléseinek és központi vezetőségi üléseinek dokumentumai kevés kivételtől eltekintve hiányoznak, de megjegyezzük, hogy a Horthy-korszakból sem maradt fenn minden ülés anyaga. Kisebb, esetenként hiányos