Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Németh Jánosné: Az MSZMP iratai (1956—1982)

Az MSZMP fondon belül létrehozott csoportok (állagok) jól mutatják a KB apparátusa szervezeti felépítésének, az osztályok tevékenységének alakulását is: — A Párt- és Tömegszervezetek Osztálya 1957-től folyamatosan működik. Iratanyaga magában foglalja az 1956 novemberétől 1957 decemberéig különálló Káderosztály iratait is (amely attól kezdve a PTO részlegeként tevékenykedik). Az osztály irataiból feltárul a pártszervezés, a tag- és tagjelöltfelvétel helyzete, a párttagság összetételének alakulása, a területi pártszervek és pártszervezetek, valamint a tömegszervezetek tevékenysége, a kádermozgás, a tagkönyvcsere és a kongresszusi előkészületek tapasztalatai. Külön is figyelmet érdemelnek a tematikus vizsgálatok anyagai (pl.: a társadalmi túlszervezettség; a munkásosztály helyzete; a mezőgazdaság megsegítése céljából végrehajtott káderátcsoportosítások). — Ugyancsak folyamatosan, 1957-től tevékenykedik az Agitációs és Propaganda Osztály. Iratanyagában az osztály szerteágazó tevékenységét — az üzemi és falusi tömegpolitikai munka tartalmát és módszereit, a politikai tanfolyamok tapasztalatait, az ateista propaganda elveit és gyakorlatát, a közhangulatot feltáró információt, a nemzetiségek közti politikai munkát és a külföldre irányuló propagandát — tükröző iratokon kívül megtalálhatók a Kulturális Bizottság és az elméleti munkaközösségek, a sajtó-rádió-TV és az osztály hatáskörébe tartozó szervek (Hazafias Népfront, Magyar Nők Országos Tanácsa, Magyar—Szovjet Baráti Társaság, Magyar Újságírók Szövetsége, Állam- és Egyházügyi Hivatal, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Pártfőiskola, Társadalmi Szemle, Kossuth Könyvkiadó) munkájáról szóló dokumentumok is. — A népgazdaság egyes területeivel, a párt gazdaságpolitikájának kimunkálásával, végrehajtásának szervezésével és ellenőrzésével a gazdasági struktúra és mechanizmus kialakításával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat érintő döntések előkészítésével a KB több osztálya foglalkozott. A szervezeti felépítés a politikai szükségleteknek megfelelően — a munka hatékonyságának növelése céljából — többször változott: — Államgazdasági Osztály (1957—1966), — Mezőgazdasági Osztály (1957—1966), — Ipari és Közlekedési Osztály (1957— 1963), — Ipari Osztály (1964—1966), — Építési és Közlekedési Osztály (1964— 1966), — Gazdaságpolitikai Osztály (1967-től), — Területi Gazdaságfejlesztési Osztály (1973—1975), — Ipari-Mezőgazdasági és Közlekedési Osztály (1975—1980). A Gazdaságpolitikai Osztály és elődei iratanyagának alapján nyomon követhető az egész népgazdaságot érintő döntések előkészítésének és megvalósításának folyamata, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, valamint a gazdasági egységek helyzetének alakulása is. Különösen gazdag tapasztalatokat nyújthat a tematikus vizsgálódások feljegyzéseinek tanulmányozása pl. a munkástanácsok tevékenységéről, az ipartelepítésről, a közúti járműgyártásról, az anyagi érdekeltségről, a termelőkapacitás kihasználásáról, a munkaidő-csökkentésről, a kiemelt vállalatok gazdálkodásáról, a háztáji gazdaságokról, a mezőgazdaság ár-, adó- és pénzügyi rendszeréről, a földalatti gyorsvasút építéséről, a környezetvédelemről, a lakossági szolgáltatásról, az újításokról, munkaversenyről, stb. — A tudományos élet, az oktatásügy, egészségügy, a kultúra és a művészetek kérdéseivel foglalkozó szervezeti egységek felépítése, feladatköre is többször változott: — Tudományos és Kulturális Osztály (1957 —1963), — Tudományos és Közoktatási Osztály (1964—1966), — Kulturális Osztály (1964—1966), — Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály (1967-től). Ezen osztályok iratanyagában sokoldalúan kibontakozik az a tevékenység, amely egy-egy átfogó politikai irányvonal kidolgozásának folyamatát, a nézetek, vélemények, elképzelések ütközését, vagy a döntés fogadtatásának hangulatát, ül. a megvalósítás tapasztalatait tárja elénk — pl. az oktatási reform, a művelődéspolitikai, tudománypolitikai, egészségpolitikai, művészetpolitikai, közművelődéspolitikai irányelvek esetében. Az egyes részterületeket érintő vizsgálódások anyagai ugyancsak gazdag forrásai a tapasztalatszerzésnek — mint a gyermek- és ifjúságvédelem, a munkára nevelés az iskolában, a felnőttoktatás, a tudományos kutatás, az ifjúság szabadidejének felhasználása, a falusi és műszaki értelmiség, a pedagógusok helyzete, továbbá a művészetkritika, a nemzetiségi lakosság közötti munka, a cigánykérdés, a szocialista országokban élő magyar nemzetiségiek helyzete stb. 1957—1966 között Adminisztratív Osztály, 1967-től pedig Közigazgatási és Adminisztratív Osztály néven működött az a szervezeti egység, amely ellátta a honvédelem, az államés közbiztonság, az igazságszolgáltatás, a tanácsi és államhatalmi, valamint államigazgatási szervek pártirányítását és pártellenőrzé-