Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Szabó Éva: A koalíciós pártok (MKP, SZDP, FKGP, NDP) iratai (1944— 1948)

ket, az iratokat, az MDP irattárában már selejtezték. A fond mennyisége 31 iratfolyóméter. 2. Szociáldemokrata Párt A párt legfelsőbb testületei: az országos pártgyűlés, a pártválasztmány, a párttanács, a pártvezetőség, az Elnökség, a Politikai Bizottság, valamint a párt gazdasági tevékenységét ellenőrző bizottság. A szociáldemokrata párt vezető testületeivel szinte együtt épült ki a központi apparátus, amit a 4 év során többször átszerveztek. A két munkáspárt egyesüléséig az SZDP-ben 40—42 osztály működött, amelyeket a Főtitkárság irányított. A Főtitkárság keretében dolgozott a Külpolitikai referátum, valamint a sajtóosztály. A pártszervezési munkát több titkárság, illetve osztály irányította. A fővárosi, a környéki és a vidéki titkárság területi alapon szerveződött. Az üzemszervezési, a szakszervezeti, a nő-, az ifjúsági, az értelmiségi, a kiskereskedő és a kisiparos, a sportosztály, valamint a rendező gárda speciális feladatok, illetve társadalmi rétegek szerint szerveződött. Az agitációs és propaganda munkaterületet a propaganda-, a kulturális és az oktatási osztály, valamint a Kunfi-gárda irányította. A párt gazdasági ügyeivel, ügyvitellel, gondnoksági teendőkkel, valamint személyzeti, káderügyeivel 10 osztály foglalkozott. A kormányzati, közigazgatási és gazdaságpolitikai tevékenységgel lényegében 5 osztály foglalkozott. Ezek: közigazgatási, minisztériumi, választási, kereskedelem-ipari és pénzügypolitikai osztály (később gazdaságpolitikai osztály), mezőgazdasági és agrárpolitikai osztály, szövetkezeti osztály. Említést érdemel még a szociálpolitikai és a jogi osztály. A kongresszus, illetve pártgyűlés, valamint a pártválasztmány és a párttanács üléseiről szó szerinti jegyzőkönyvek készültek. A többi vezető testület ülésein elhangzottak rögzítésére kevés figyelmet fordítottak. Az osztályokon felhalmozódott iratmennyiség jelentős része a mozgalommal és a pártélettel foglalkozik, de nem kevés az állami eredetű irat sem. Az SZDP fond anyagai közül külön is említést érdemel az úgynevezett „Faraghó-statisztika", amelyet Faraghó Lászlóról, a statisztika szervezőjéről és készítőjéről neveztek el. Ez adja a legrészletesebb elemzést a két választásról. A Szociáldemokrata Párt dokumentumai — különösen szociálpolitikai osztályának iratai — közül nagyon sok irat az egyes párttagok, ritkábban kollektívák ügyes-bajos dolgait, kívánságait, kérelmeit tartalmazza, elsősorban a földremformmal, a hadifoglyok hazahozatalával, a ki- és áttelepítés kérdéseivel kapcsolatban. A Szociáldemokrata Párt irattári anyaga a két munkáspárt egyesülésével a Magyar Dolgozók Pártja kezelésébe, majd 1950-ben archívumunkba került. Mégis hiányzik számos szervezeti egység iratállománya, például a parlamenti frakció, a környéki és az ifjúsági titkárság anyaga. Ez annál is inább sajnálatos, mert a párt 1944 és 1948 közötti iratai vidéken a legtöbb esetben elkallódtak, megsemmisültek. A Szociáldemokrata Párt iratainak mennyisége mintegy 80 iratfolyóméter. A fond anyaga rendezett és kutatható. A két munkáspárt anyagai között találhatók az együttműködésükre vonatkozó dokumentumok: a két párt vezetőiből 1945 tavaszán létrejött összekötő Bizottság jegyzőkönyvei, valamint a két munkáspárt szervezeti egyesülését előkészítő bizottságok és végrehajtó bizottságok iratai. Ezen dokumentumok egyik munkáspárt iratai között sem találhatók fel hiánytalanul, de jól kiegészítik egymást. 3. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 1930. október 12-i megalakulásától az 1949—1950-es évekig tevékenykedett. Az archívumunkban levő kisgazdasápárti anyag a felszabadulás után, nagy többségében 1948—50-ben keletkezett. A Kisgazdapárt választott vezető testületeinek iratai, üléseinek jegyzőkönyvei nagyon hiányosan maradtak meg. Szintén csak töredékesen került archívumunkba a Kisgazdapártban különösen nagy súllyal működő parlamenti frakció iratanyaga. A pártiratok legjelentősebb csoportja a pártelnöki levelezés, amelyben a korszak szinte minden kérdéséhez találhatunk dokumentumokat. Maradtak ránk Tildy Zoltán kötársasági elnöki tevékenysége során keletkezett iratok is. Az apparátus irategyüttesei közül jelentős a párt szervező munkára vonatkozó dokumentumanyagai: statisztikai felmérések kisgazdatevékenységről az ország községeiben, városaiban, belépési nyilatkozatok stb. Szintén figyelmet érdemelnek a propaganda, oktatási és sajtótevékenységre vonatkozó, valamint a párt gazdasági ügyeivel foglalkozó iratok. A nőmozgalom, a FISZ, illetve az ifjúsági mozgalom, valamint a Parasztszövetség iratai alig maradtak az utókorra.