Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Imre Mátyásné: A felszabadulás előtt működött munkáspártok iratai (1890—1944)

életét, tevékenységét, kapcsolatát a Kominternnel, az emigrációban élő magyar csoportokkal. Viszonylag teljes az 1931—1935 közötti évek anyaga. Ezekből az évekből már az alsóbb pártszerveknek, a legális munkásszervezetekben működött frakcióknak is jócskán maradtak fenn dokumentumai. 1936-tól, különösen 1938-tól rendkívül kevés az irat, ami feltehetőleg a hazai és külföldön működő szervek közötti kapcsolattartás nehezebbé válásával is magyarázható. A 12 iratfolyóméternyi anyag rendezésénél a párt szervezeti felépítését, munkaterületeit igyekeztünk tükröztetni. E törekvésünket nehezítette, hogy a párt I. kongresszusáig, 1925 augusztusáig a hazai szervezeti keretek még nem alakultak ki. E korszak iratanyagainak túlnyomó többségét az emigrációban élők egymás közötti levelezése, a Kominternhez küldött beadványaik, jelentéseik, a Kominternnek a KMP ügyeiben hozott határozatai, utasításai, tájékoztatói teszik ki. Viszonylag kevés a Magyarországról érkezett dokumentum. Az I. kongresszus után a hazai szervek, szervezetek kiépültek, de a gyakori letartóztatások miatt nem működhettek folyamatosan .önálló csoportokként helyeztük el a vezető testületek ülésanyagait. Ezek: a kongresszusok; a Központi Bizottság (ide tartozik az 1921-ben működött ideiglenes KB és az 1924—1925 közötti Szervező, másnéven Organizációs Bizottság is, amely a KB funkcióját töltötte be); a Szerkesztő Bizottság (a KB mellé rendelt munkabizottság 1922-ben); a Külföldi Bizottság; a Titkárság; a Politikai Bizottság (csak 1930ban működött); a Budapesti Pártbizottság. E vezető szervek ülésanyagai hiányoznak, egy részük nem maradt fenn. A Budapesti Pártbizottság ülésanyagaiból például olyan kevés maradt, hogy a struktúrában csak úgy tudtuk tükröztetni, hogy a hiányzó ülésanyagok pótlására idehelyeztük azokat a jelentéseket és leveleket is, amelyek egy-egy ülés lefolyásáról szólnak. Egy csoportot képeztünk a párt vezető testületeinek tevékenységéből, a Kominternnel, más kommunista pártokkal, emigrációs csoportokkal tartott kapcsolatából keletkezett iratokból. Az őrzési egységek kialakításánál a párt belső életét, kapcsolatait, munkaterületeit vettük alapul. Nehézséget jelentett, hogy a levelek és a jelentések között nagy számban vannak olyanok, amelyek több témával is foglalkoznak. Ilyenek pl. a szervezeti, szervezési, személyi kérdések, a kapcsolattartás módja, napirenden levő folyó ügyek, akciók, sajtó és irodalom megjelentetése, terjesztése, letartóztatások, jogsegélyezés, legális munkásszervezetek, más kommunista pártok és a nemzetközi munkásmozgalom kérdései, elemzések a belpolitikai éleiről. Ezeknél a kronológiát vettük alapul. Külön gyűjtöttük össze a párt alsóbb szerveinek, a területi, kerületi bizottságoknak, sejteknek, szakszervezetekben és más legális munkásszervezetekben működött frakcióknak a jegyzőkönyveit és egyéb iratait. Ezeket szervenként tagoltuk tovább. Egy-egy csoportot képeztünk a párt vezetésével működött KIMSZ és a Vörös Segély irataiból. Az itthon és külföldön megjelent KMP-lapok szerkesztőségi iratai nincsenek meg. Ezek munkájáról, a lapok terjesztéséről, mint fentebb jeleztük, a KMP vezető testületeinek tevékenységéből keletkezett iratok között találhatók adatok. Külön gyűjteményes fondként kezeljük a párt, a KIMSZ, a Vörös Segély eredeti iratait. Ezeket többségükben a volt résztvevők, vagy hozzátartozóik ajándékozták archívumunknak, kisebb részük bűnjelként szerepelt az eljárások, perek iratai között. E gyűjteményben az iratok érthetően esetlegesek, főleg a párt, a KIMSZ, a Vörös Segély tananyagait, előadások megtartásához készült sillabuszokat, tájékoztatókat, kéziratokat, továbbá börtönleveleket, jegyzeteket tartalmazza. Ezeken túlmenően itt találhatók például: az 1919. március 21-i, a két párt egyesüléséről készült jegyzőkönyv, a KMP és az SZDP együttműködéséről szóló 1944 .október 10-ei közös határozat, az ún. Blum-tézisek, a Békepárt vidéki kapcsolatainak címjegyzéke, a KMP 1941 novemberi körlevele a közéleti személyiségekhez a németek elleni együttműködésről, a Békepárt 1944 februári emlékirata ugyancsak a közéleti személyiségekhez, a Kossuth Rádió 1941—1944. évi adásainak szövegei, továbbá dokumentumok találhatók az angliai, a belgiumi, a franciaországi, a szovjetunióbeli, az uruguayi, a magyar emigrációs csoportok tevékenységéről. E fond csoportjaként helyeztük el a védőügyvédek fennmaradt iratait is, így például Fürst István, Latkóczy Imre, Melléki Kornél, Molnár René, Tímár Miklós, Vámbéry Rusztem anyagát. A felszabadulás előtt működött munkáspártok fondjai — mint a fentiekben is jeleztük — gyűjteményes jellegűek, és korántsem teljesek. Archívumunknak ezért egyik központi feladata a jövőben is, hogy feltárja és gyűjtse a munkáspártok hazai és külföldi közgyűjteményekben található, vagy magánkézben levő történeti értékű dokumentumait eredetiben, illetve másolatban.