TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Beszámoló a levéltárak éves munkájáról és az 1953. évi feladatairól; a levéltári nyilvántartásról; az ötéves tervről; az állami levéltárak szervezeti és működési szabályzat-tervezetéről (az 1952.11.20-1982.11.22-i országos levéltárvezetői konferencia jegyzőkönyve). • 1952.11.20-1952.11.22 [ad 864-1137/1952 LOK]

tervasés céljától'ée ennek eszközeiről,, foglalkozott továbbá a ter vIin^riiódlavaí°,. melynek során ismerteti® a levéltári öt- eve# terv 'kHőlgoiSséaak konkrét kérdéeeit, módozatait, vagyis a kitöltés végett minden levéltár részére megküldött munkaalapokat * „

Beszámolójának az általános tervezésről szóló részében többek között s következőkét mondotta* a népgazdaság hároméves tervével sikerült újjáépítenünk országunkat* A párt vezetéie és irányítása mellett sikerült a hároméves terv befejezésével megteremtenünk az alapot hazánk valamennyi békeszerető dolgozójára váró további orszégépitő feladatokhoz. Az ötéves terv hatalmas lépést jelent ezen az utón, a fejlődés utján. Az ötéves tervvel agy uj országot kell építenünk. Újjá kell szerveznünk

I

és uj alapokon kell fejlesztenünk népgazdaságunkat.

Minden terv, igy az ötéves terv megvalósításának is alap- feltétele - a dolog természeténél fogva - magának a tervnek megfelelő elkészítése, vagyis a feladatok meghatározása. A népgazdasági tervkészítés ® népi demokratikus országokban, igy hazánkban is, a szocialista állam egyik legfontosabb funkciója, fontos eszköz abban, hogy - Sztálin elvtárs klasszikus megfogalmazása szerint - életbeléptesse a proletárdiktatúra három legfontosabb elemének egyikét, mely a következő? "A proletár iátus hatalmának felhasználása a szocializmus megszervezésére, az osztályok megsemmisítésére, az osztályok nélküli társadalomba való áttérésre.*

I

lzután ismertette a népgazdaság felemeléséről szőlő 1951. évi Il.&.c.-et, s ennek során a levéltárakra háruló feladatokat.

Az általános elvi tervezési szempontok ismertetése után beszélt Nagy Sándor a tervesés konkrét céljáról és azok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközökről. Foglalkozott ezzel kapcsolatban a munkaerő, anyag, illetve az azokat kifejező forintrszükségletek felmérésiül és a tervezési segédletként alká Ima zott mér ősz émokkal és normákkal. Részletesebben kitért a levéltári normákra, s ennek sorén a következő megállapításokat tettes sí;

A levéltárak 1953. évi költségvetésének kidolgozását kormák kidolgozása előzte meg* Az 1953.évi költségvetéshez kidolgozott normák azonban még nem tökéletesek. Nem tökéletesek sem minőségi, sem mennyiségi tekintetben sem. A kiadások felméréséhez alkalmazott egyetlen mérőszám ugyanis - az irat - állvány polcfolyóméter ~ Önmagéban nem bizonyult alkalmasnak arra, nogy egyrészt az egész levéltári területet felöleli, átfogó képet nyerjünk belőle! a szükségletek mértékének megállapításához, másrészt nem alkalmas ez a mérőszám, illetve as ennek alkalmazása révén kiszámított norma arra, hogy a levélI

tári munka sokrétűségéhez való alkalmazhatóságával, annak minden, vagy legalább is megközelítőleg minden egyes mozzanatáról hÜ képet nyújtson. Mindezek ellenére meg kell azonban állapítani, hogy az említett norma még jelenlegi csiszolatlan formájában is komoly segítséget jielentstt az 19fS°évi Költsét- vetés kidolgozáséhoz. Sikerült ugyanis ezeel a szükségletek

LÓK 1347?-53/^a. . ^ gÉ- .. -40-