MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1967-ben. • 1968. [LK 1968/2. 341-358. p.]

352 Krónika Balázs Péternek a magyar állami levéltárak és Ember Győzőnek a Magyar Országos Levéltár 1966. évi munkájáról, Bónis Györgynek a jogszolgáltatás budapesti területi szervei leltárának kiadásra való előkészítéséről, Réti Lászlónak az irattárosok országos levéltári szakmai továbbképzéséről és Szabó Sándornak a kiskunfélegyházi „Kiskun levéltár"-róí készült összeállítását az LSZ közölte. A levéltári segédtudományokat Réti Lászlónak a Magyar Tanácsköztársaság pecsétjeiről készült tanulmánya (LK) képviselte. A levéltári anyag felhasználását hivatott elősegíteni Sashegyi Oszkárnak a „Levéltár és tudománytörténet" (LSZ) és Steinmann Juditnak a „Levéltári források Komárom megye községeinek történetéhez" (LSZ) című összeállítása. Az év folyamán jelent meg Komjáthy Miklósnak a „Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichisch—ungarischen Monarchie 1914—1918 (Bp. 1966)", a valamennyi állami levéltár közreműködésével készült „A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban (1917—1922)" című magyar—szovjet közös kiadvány (levéltári részről a szerkesztéssel kapcsolatos munkát Bélay Vilmos végezte) és Karsai Eleknek az „Iratok az ellenforradalom történetéhez IV. (1927—1931. Külpolitika)", továbbá ugyané szerzőnek „Vádirat a nácizmus ellen III. (1944—1945)" c. kötete. A LK-ben található Szűcs Lászlónak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917. nov. 25-i értekezletéről és Karsai Eleknek a Smuts-misszió történetéről összeállított forrásközlése. Bónis György magyar vonatkozású címszavak kidolgozásával közreműködött a Repertórium fontium históriáé medii aevi II. (Róma, 1967) című kiadvány elkészítésében. Az LSZ közölte Kállay Istvánnak az országos levéltári abszolutizmuskori pénzügyigazgatósági iratok, Schneider Miklósnak a csongrádi cs. kir. megyehatósági iratok és Jenéi Károlynak a pénzintézeti fondok statisztikai jellegű iratanyagának forrásértékét elemző tanulmányát. A közigazgatástörténet köréből Sárközi Zoltánnak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténetéről, Fábián Istvánnak Szabadszállás mezőváros XVIII—XIX. századi hivatalszervezetéről és Horváth Zoltánnak Sopron város pénzügyi igazgatása 1949—1951. évi átszervezéséről írt tanulmánya (valamennyi az LSZ-ben) jelent meg. A levéltártörténetet Veres Miklós „Az Archívum Regni története 1765—1874" című tanulmánya (LK) és Borsa Iván „Teljes vaskosár" című adatközlése (LSZ) képviseli. A minden évben jelentős alkotásokkal jelentkező levéltári helytörténeti irodalomból a tervidőszak alatt Kanyar Józsefnek a „Harminc nemzedék vallomása Somogyról" (Kaposvár, (1967) című helytörténeti olvasókönyve emelhető ki. A helytörténeti olvasókönyvek szerkesztésének módszertani kérdéseivel Szinkovich Mártának „A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez" című írása és Jánosi Ferencnek a cikkel kapcsolatos állásfoglalása az LSZ-ben jelent meg. Az utóbbi szerző ugyancsak az LSZ hasábjain a modern krónikaírás elvi-módszertani kérdéseivel is foglalkozott. Lengyel Alfrédnak a pécsi kir. akadémia 1785—1802. évi történetéről (Jubileumi tanulmányok a pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967), IIa Bálintnak Körmend város 1649. évi összeírásáról (Ethnographia 78. évf.), Kopasz Gábornak a veszprémi nemzetőröknek a baranyai Dráva-vonal védelmében való részvételéről (Veszprémi Múzeum Évkönyve 1966), Horváth Ferencnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vas megyei hatásáról (Vasi Szemle 1967), Szinkovich Mártának a Baranya megyei munkásmozgalom történetéről (Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs 1968), Farkas Gábornak a kiegyezés-kori Fejér megyei politikai és gazdasági viszonyokról, Székesfehérvár város ősi zászlajáról, továbbá a székesfehérvári városi díszpolgárság eredetéről (mindhárom a Fejér megyei Szemle 1967. évi számaiban), valamint a Fejér megyei demokratikus agrárszövetkezetek létrejöttéről (Donath Ferenc szerk.: A termelőszövetkezetek története, Bp. 1967), Klausz Jenőnének a székesfehérvári szoboremlékekről (Fejér megyei Szemle 1967), Soós Imrének az egri egyetem felállításának 1754—1777. évi tervéről és Parádfürdőről (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei — az utóbbi tanulmány társszerzővel), továbbá a 200 éves egri Speculáról (Természettudományi Közlemények 1967), Jenéi Károlynak a salgótarjáni öblösüveggyár történetéről (Salgótarján 1967) és Szabó Ferencnek Szeged 1835. évi könyvkereskedelméről (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1967) írt tanulmánya a tervidőszak folyamán jelent meg. „Az élet megindulása a felszabadulás után" c. témakörből a LSZ Szabó Ferencnek „Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán (Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között)" és Fábián István—Fábián Istvánnénak^ „A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944—1945-ben" című feldolgozását közölte