MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1966-ban. • 1967. [LK 1967/2. 285-297. p.]

Krónika 297 9774 folio irat (konzerválás), 18 folio irat (kézi restaurálás), 1 térkép, 41 pecsét, 24 könyvkötés konzerválása, Ül, restaurálása történt meg. A területi levéltárak anyagából Sopron megye közgyűlési jegyzőkönyveinek, Solt község iratainak, a zalavári konvent hiteíeshelyi jegyzőkönyveinek és a Styrum-Lymburg levéltár sérült darabjainak restaurálása történt meg. A restauráló műhely a területi levéltárak részére ís dolgozott az ún. „gyorssegély" keretében. Az Országos Levéltár könyvkötő műhelye a belső könyvkötési munkák mellett a levél­tári terület részére 22 000 db 24x37 cm-es, 133000 12x37 cm-es és 7000 db különböző méretű lemezt készített. Továbbképzés. Tapasztalatcsere. Külföldi kapcsolatok Az év folyamán befejeződött a fiatal levéltárosok részére szervezett kétéves levéltáros továbbképző tanfolyam. A tudományos dolgozók szakmai-ideológiai konferenciáinak tematikáját a magyar pol­gári történetírás marxista értékelése, a magyar népi demokrácia első éveinek politikai és tár­sadalmi helyzete, végül a német megszállástól a felszabadulásig terjedő időszak hazai anti­fasiszta ellenállásának története alkotta — az eddigi szervezeti keretekben. A középkáderek szakmai továbbképzése ez évben is központilag kijelölt tematika alap­ján történt. Külföldi kapcsolataink legfontosabb tényezői a széles körű nemzetközi kiadványcsere és levéltárosaink külföldi tanulmányútjai voltak. Az utóbbi keretében Szedő Antal és Ember Győző résztvettek a washingtoni rendkívüli nemzetközi levéltári kongresszuson, Borsa Iván Olaszországban, Mandl Sándorné, Németh András és Román János Csehszlovákiában, Endré­nyi Ferenc, Kardos Kálmán, Sárközi Zoltán és Szabó Ferenc Romániában jártak. Jenéi Károly háromhetes lengyelországi tanulmányúton vett részt. A külföldi utak eredményeit és általában a külföld levéltárügyét levéltári folyóirataink igyekeztek a terület dolgozóival megismertetni. Szedő Antal a washingtoni nemzetközi levél­táros kongres»zusról (L. K.) és a Német Demokratikus Köztársaság új levéltári törvényerejű rendeletéről (L. Sz.), Borsa Iván olaszországi tanulmányútjáról (L. Sz.) és két nagy nemzet­közi okleveles adatgyűjtésről (L. Sz.), Ladányi Erzsébet lengyelországi Hungarica-gyűjtéséről (L. Sz.), Román János csehszlovákiai útjáról (L. Sz.) és Steinmann Judit a luxemburgi levél­tárban tett látogatásáról (L. Sz.) írt beszámolót, illetve ismertetést. Működési (adminisztratív) jeladatok A levéltárak adminisztratív ügyintézése az év folyamán is zökkenőmentes volt, jóllehet a legtöbb helyen — megfelelő adminisztrátorok híján — az ilyen természetű feladatokat is a levéltári szakszemélyzetnek kellett ellátnia. A levéltári szakkönyvtárak kezelésével kapcsolatos munkák általában csak a kurrens feladatok elvégzésére korlátozódtak. Nagyobb arányú katalogizálásról a székesfehérvári, szom­bathelyi és a veszprémi levéltár jelentése számolt be. A Pest és Nógrád megyei és a pécsi levél­tár állományrevíziót hajtott végre. (Az utóbbi a munkát nem fejezte be teljesen.) Az anyakönyvi másodpéldányok kezelése a szokott időkeretben történt. A beérkezett utólagos értesítések száma 145 478, a bejegyzetteké 139 734 volt. A levéltárak 1966. évi munkája általánosságban megfelelt a terv előirányzatainak. A Le­véltári Osztály a mennyiségi teljesítmények mellett egyre inkább súlyt helyezett a levéltári munka tudományos színvonalának emelésére (a komplex vizsgálatok és a beszámolók értéke­lései is ebben az irányban igyekeztek a továbbfejlődést elősegíteni). Az egész területet átfogó, az eddiginél szélesebb körű kapcsolatok kiépítése és ezzel együtt a levéltárak munkájának és eredményeinek erőteljesebb központi propagálása a mostaninál kedvezőbb körülményeket te­remthetnének a levéltárügy hivatalos és.társadalmi megbecsülése és felkarolása terén is. Balázs Péter \\ Levéltári Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents