MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1965-ben. • 1966. [LK 1966/2. 356-371. p.]

Krónika 371 Továbbképzés. Tapasztalatcsere Jelentős eseménye volt a területnek a február 23—24-én Budapesten tartott levéltáros kongresszus, amelynek napirendjén Szedő Antalnak az elmúlt évek munkáját ismertető és ér­tékelő referátuma, továbbá Sashegyi Oszkárnak „Az iratanyag levéltári feldolgozása távlati tervének irányvonalai" című összeállítása szerepelt. A két előadást több korreferátum és szá­mos hozzászólás egészítette ki. Az év folyamán folytatódott a 2 éves levéltárosképző tanfolyam, amelyet az egyetem­ről kikerült fiatal levéltárosok számára indítottunk. A tudományos dolgozók ideológiai-szakmai továbbképzését a Levéltári Osztály az előző évi keretekben szervezte meg. A foglalkozások tematikáját a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ideológiai irányelveinek feldolgozása képezte. A középkáderek Buda­pesten továbbra is pártoktatásban, vidéken szakszervezeti oktatásban részesültek. A középkáderképzés tananyagát a vidéki levéltárakban Vörös Károlynak „A magyaror­szági törvényhatóságok szervezetének és működésének története 1867—1944" (Levéltári Tovább­képzés 10. Bp. 1959) című összeállítása képezte. Az év folyamán Szedő Antal résztvett a londoni levéltáros Kerek Asztal értekezleten és a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Valenciában tartott ülésén. A Mar­burg-i Levéltáros Iskolán hazánk levéltárügyéről előadást tartott. A Levéltári Osztály útján több levéltáros végezhetett külföldön adatfeltáró munkát. Kiss Dezső (Országos Levéltár) 4 hetet töltött Jugoszláviában, Ladányi Erzsébet (Pest megyei Levéltár) 20 napos kiküldetést nyert Lengyelországba. Horváth Zoltán (Soproni Állami Levéltár) és Trócsányi Zsolt (Országos Le­véltár) 3—3 hetes romániai tanulmányúton vettek részt. Csehszlovák levéltárakban IIa Bálint (Országos Levéltár), Németh András (Országos Levéltár) és Hajdú Tiborné (Fővárosi Levéltár) kutattak (3—3 hét). Bélay Vilmos (Országos Levéltár) a „Magyar internacionalisták a Szovjet­unió polgárháborújában" című magyar—szovjet közös kiadvány szerkesztési munkáival kapcso­latos megbeszélések céljából 10 napot töltött a Szovjetunióban. Nagy István (Országos Levéltár) 60 napos UNESCO ösztöndíjat kapott a bécsi levéltárakban végzendő kutatómunkájára. Adminisztratív (működési) feladatok A levéltárak lényegében az eddigi időkeretben foglalkoztak az anyakönyvi másodpéldá nyok kezelésével. Mivel jelentős mértékben (172 731-től 152 588-ra) csökkent az utólagos be­jegyzések száma, a restanciának (44 926) felét sikerült felszámolni (az év végén a be nem veze­tett értesítések száma 22 780 volt). A könyvtári munka vonalán — mivel az előző évek során a legkirívóbb hiányosságok felszámolása már megtörtént — a levéltárak többségében már csak kurrens feladatokat végez­tek. Ezen túlmenően Esztergomban befejezték az egész anyag katalogizálását, Kaposváron a könyvtárat az eddigi átjáró folyosóról új raktárterembe költöztették és zárható szekrénysorokba helyezték el, a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltárban elvégezték a kézikönyvtár cím fel­vételes katalogizálását s ugyancsak nagyobbarányú katalogizálási munka folyt a Szombathelyi Állami Levéltárban is. Veszprémben és Zalaegerszegen a jelentősebb mennyiségű gyarapodás miatt kellett az átlagosnál több időt a könyvtárra fordítani. A levéltárak ügyviteli munkájában komolyabb hiányosságok nem fordultak elő. A munka minőségének emelése céljából azonban egyre inkább időszerűvé válik az egységes ügyviteli uta­sítás összeállítása és kiadása. A levéltárak az 1965. esztendővel erőfeszítésekkel teli, szakmai eredményekben gazdag 5 éves tervet fejeztek be. Az iratanyag mennyisége 5 év alatt 129 127 folyóméterről 140 621 folyóméterre gyarapodott, a dolgozók száma az 5 év előtti 233 főről 275 főre emelkedett. Je­lentős mértékben javult az iratanyag rendezettségi szintje: a rendezetlen iratok mennyisége 20 701 folyóméterről 8202 folyóméterre csökkent s évenként több kötet segédlet publikálása történt meg. Sajnos, a levéltárak technikai fejlesztése nem tartott lépést a szükségletekkel s szeretnők hinni, hogy az elkövetkező évek során a levéltári munka számára e téren is kedve­zőbb feltételeket tudunk majd biztosítani. Balázs Pétef 13*

Next

/
Thumbnails
Contents