MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1965-ben. • 1966. [LK 1966/2. 356-371. p.]

366 Krónika Kiadványmunka A levéltárosok tudományos feldolgozó munkája az előző évekhez hasonlóan sok értékes — részben önálló műként, részben folyóiratokban vagy gyűjteményes kötetekben megjelenő — tanulmányban realizálódott. Az alábbiakban csak a már publikált feldolgozásokról teszünk említést és nem szólunk a már elkészült kéziratokról. A levéltári munka kérdéseivel elsősorban két folyóiratunk, a Levéltári Közlemények és a Levéltári Szemle foglalkozott: Szedő Antal a magyar levéltárak 2 évtizedes munkájáról (L. K.) és a magyar levéltárügy néhány időszerű kérdéséről (L. K.), Ember Győző az Országos Levéltár távlati terv feladatáról (L. Sz.), Balázs Péter a magyar állami levéltárak 1964. évi munkájáról (L. K.) és a Levéltári Osztály 1965/66. évi tervfeladatairól (L. Sz.), Oltvai Ferenc a területi levéltáraknak a népgazdaság szolgálatában kifejtett tevékenységéről (L. Sz.) számolt be. A Levéltári Szemlében ezen kívül az 1965. évi országos levéltáros konferenciáról, a levéltáros képesítés és továbbképzés kérdéseiről (Szűcs László), a Módszertani Kollégium Hungarica bizottságának megalakulásáról és feladatairól (Komjáthy Miklós), a „Magyar internacionalisták a Szovjetunió polgárháborújában 1917—1922-ben" című magyar—szovjet dokumentumgyűjtemény előkészítő munkáiról (Bélay Vilmos), a fellendülőben levő címertani kutatásokról (Oltvai-Ferenc), az Országos Levéltár bírósági iratainak rendezéséről (Veres Miklós), a Budapestvidéki m. kir. Pénzügyigazgatóság és a mellérendelt számvevőség iratainak rendezéséről (Ladányi Erzsébet), a Fejér megyei feudáíiskori törvénykezési iratanyag rendezéséről (Jenéi Károly), a járási, járási jogú városi és megyei tanácsok őrizetében levő iratanyag, valamint az írattárhálózat helyzetének felméréséről Pest és Nógrád megyében (Jánosi Ferenc), végül „A titkárnői munka" című kiadvány levéltári szempontú értékeléséről (Romhányí Emil) olvashattunk. A hivatal- és levéltártörténeti tanulmányok közül Bónis Györgynek Les autorités de „foi publique" et les archives de „loci credibiles" en Hongrie (Archívum 12); The Hungárián Feudal Diet 13th—18th Centuries (Recueils de la Société Jean Bodin XXV. Bruxellés, 1965.); The Powers of Deputies in the Hungárián Feudal Diet, 1790—1848 (Liber Memorialis Sir Maurice Powicke. Studies presented to the International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions XXVII. Dublin 1963., Louvain—Paris, 1965.) című munkái, továbbá Nagy Istvánnak az 1773. évi kamarai ügyviteli reformról és az ügyosztályi rendszer bevezetéséről (L. K.), Kopasz Gábornak a pécsi és Baranya megyei mezővárosi feudáliskori rendészetről (Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 1964), Komjáthy Miklósnak az Osztrák—Magyar Monarchia közös birodalmi minisztertanácsának kialakulásáról (L. Sz.), továbbá a közös külügyminiszteri állás kialakulásáról és funkciójáról (L. Sz.), Kanyar. Józsefnek az ellenforradalmi rendszer Somogy megyei hatalomátvételéről (L. Sz.), Rácz Bélának a Nehézipari Központ 1946—1948. évi szervezettörténetéről (L. K.) és Felhő Ibolyának a magyarországi városi levéltárak történetéről (L. Sz.) írt tanulmányai emelhetők ki. A forráselemző és forrásközlő tanulmányok száma az előző évihez képest örvendetes növekedést mutat. Komjáthy Miklósnak a Zur Untersuchung des geschichtlichen Quellenwertes des Telegramms című tanulmányát a Nouvelles Études Historiques-ben (Bp. 1965), a Monarchia közös minisztertanácsának első és utolsó világháborús jegyzőkönyve című írását a Világtörténet 1964. évi számaiban találhatjuk. Ort Jánosnak a Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873—1944 című összeállítása a Színháztörténeti Könyvtár 17. számaként (Bp. 1965) jelent meg. Az elemi népiskolák és általános iskolák iratainak levéltári értékéről Degré Alajos (L. Sz.), a Szentesi Takarékpénztár iratanyagának helytörténeti forrásértékéről Schneider Miklós (L. Sz.), Horváth Tibor Antal irathagyatékáról Horváth Ferenc (Vasi Szemle 1963), Kisfaludy Sándor három ismeretlen leveléről és néhány ismeretlen Hermán Ottó levélről Kanyar József (Jelenkor 1965, illetve Etnográfia 1965) tollából olvashattunk. A tervév folyamán megjelent Német Andrásnak: „Iratok a magyar olajipar történetéhez" című forráskiadványának II. és III. kötete, továbbá Farkas Gábornak a „Dokumentumok a felszabadulás Fejér megyei történetéből (Székesfehérvár, 1965), Karsai Eleknek a „Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez" (L. K.), Káposztás Istvánnak az „Iratok a magyar mezőgazdaság 1945. évi helyzetéről" (Agrártörténeti Szemle 1965) és Román Jánosnak „A sárospataki szőlőművelés XVI—XVII. századi történetének forrásai" (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Forráskiadványai 1.) című forrásközlése. Néhány jelentős történeti statisztikai tanulmány megjelenéséről is beszámolhatunk. A Levéltári Szemle közölte IIa Bálintnak a regionális történet és a történeti statisztika összefüggéseiről írt tanulmányát. Bakács Istvánnak „A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII—XVIII. században" című munkája a Történeti Statisztikai Kötetek sorozatban (Bp.