MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben. • 1963. [LK 1963. 329-348. p.]

/ Krónika 335 sére, az esztergomi, gyulai, kecskeméti és zalaegerszegi levéltáré háromszorosára, a szolnoki és veszprémi levéltáré pedig több mint négyszeresére növekedett. Bár az iratanyag begyűjtésének objektív nehézségek (férőhelyhiány stb.) nagy mértékben útjában állhatnak, a fenti nagymérvű eltérések mégis azt tanúsítják, hogy a Levéltári Osztálynak a jövőben nagyobb súlyt kell helyeznie arra, hogy a levéltárak tevékenységét e területen is egységesebbé tegye. A levéltárak gyűjtőterületi ellenőrző munkáját és iratanyaguk évvégi mennyiségét a II. táblázat szemlélteti. A Levéltári Osztály az év folyamán kezdeményező lépést tett a Múzeumi Főosztály felé a múzeumokban őrzött iratok országos nyilvántartásba vétele tárgyában. Elvi álláspontunk, hogy azokat a múzeumokban őrzött iratokat, amelyek egy-egy levéltárban levő fond kiszakított részei, át kell adni a területileg illetékes levéltárnak. A magánszemélyektől vásárolt vagy ajándékozott egyes iratok vagy gyűjtemények indokolt esetben továbbra is múzeumi őrizetben maradhatnának, de ezekről az iratokról ugyanolyan szintű segédleteket kellene készíteni, mintha levéltári őrizetben lennének, s a segédlet egy-egy példányát mind a Levéltári Osztálynak, mind az illetékes területi levéltárnak meg kellene küldeni. A Múzeumi Főosztály nem zárkózott el a mindkét fél részére elfogadható megoldás megkeresése elől, de az egyéb leltározási munkák miatt kérte a megbeszéléseknek későbbi időpontban való megtartását. _.' , Rendezés Az őrizetünkben levő iratanyag levéltári feldolgozásának első — s évek óta országosan is legtöbb munkaidőt igénylő — foka a rendezés. A Levéltári Osztály arra törekedett, hogy az évi rendezési terv egyes tételei egy-két főbb célkitűzés köré csoportosuljanak. így minden levéltárban elsősorban a még ömlesztett anyag felszámolását és a keveredett fbndok szétválasztását kellett tervbe iktatni. Másik célkitűzésünk az volt, hogy a rendezések lehetőleg néhány fondcsoportot vagy raktárát érintsenek, s ne terjedjenek ki valamennyi szervtípus irataira. Az egyes fondcsoportokon belüli rendezések hasonlósága ugyanis lényegesen megkönynyítheti és meggyorsíthatja a rendezés és segédletkészítés munkáját. Természetesen minden levéltárnak lehetősége volt arra, hogy a fenti célkitűzések mellett bármely más — a helyi kutatási igények szempontjából sürgős — rendezési feladatot is tervébe iktathasson. Az iratanyag raktári mozgatására részben a raktárak végleges profiljának kialakítása céljából, részben a levéltárakban folyó építkezések miatt került sor. Az Országos Levéltárban a fondjegyzék szerinti ideális rend kialakítása érdekében ideiglenes munkaerők igénybevételével az I. osztályon 7861, a II. osztályon 2500 fm irat átcsoportosítását végezték el. A volt Központi Gazdasági Levéltár iratanyagából 3045 fm-t az Országos Levéltárba szállítottak át, a többi anyag (4779 fm) egyelőre a Hess András téri épületben maradt. Ez utóbbi épületben kapott helyet az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya is, amely anyagának (akkor még 838 fm) átszállításakor gondoskodott az egy fondba tartozó iratok összevonásáról és a raktárak profiljának kialakításáról is. A területi levéltárak úgyszólván mindegyike végzett kisebb-nagyobb raktárrendezési munkát. A Fővárosi Levéltár a bazilikái raktár állványainak lángmentesítésével, a debreceni a raktárfestéssel, a székesfehérvári a megyeházi helyiségek felújításával, a nyíregyházi, soproni és veszprémi a nagyobbarányú állványépítéssel, a Pest és Nógrád megyei az új kutatóterem kialakításával kapcsolatosan kényszerült többszáz fm irat, ideiglenes le- és visszarakására, illetve az építkezések alatt ideiglenes szükségraktárakban való elhelyezésére. A levéltárak az év folyamán összesen 21 365 fm iratanyag raktári átrakását végezték el, amelyből 11 240 fm jutott az Országos Levéltárra s 10 125 a területi levéltárakra. Mint a fentebbiekből is kitűnik, az Országos Levéltárban végzett raktárrendezések általában az iratanyag ideális rendben való elhelyezését célozták, a területi levéltárakban viszont a raktári munkák a legtöbb esetben az iratok kényszerű mozgatását jelentették. Mint már fentebb említettük, rendezési munkánk egyik fő célkitűzése az volt, hogy a még keveredett, különböző provenienciájú iratokat (régi limbus-anyag, már a szervektől így beszállított s gyakran kupacolt anyag stb.) irategyüttesekre bontsuk, belőlük megfelelő fondokat vagy állagokat alakítsunk ki, illetve meglevő fondjainkat kiegészítsük. Ennek a célkitűzésnek megfelelően több levéltárunk, így pl. a Fővárosi, Pest és Nógrád megyei, szekszárdi és veszprémi — megkezdték az évtizedek vagy évszázadok folytán felgyülemlett ún. limbus-