MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: Az Országos Levéltár feladatai a II. 5 éves terv időszakában. • 1961. [LSZ 1961/3–4. 144-169. p.]

- 164 -Summa summarum, nem lebecsülhető eredmények ezek, különösen ha még hozzájuk vesszük a 3 levéltári folyóiratban, valamint nem levéltári kiadványokban - pl. : a Tanulmányok Budapest múltjából cimü sorozatban és másutt - megjelent kisebb tanulmányokat, közleményeket is. De van a kérdésnek másik oldala is. Ha megnézzük utóbbi éveink terveiben a kiadványkészítés rovatait, egész sereg olyan témával találkozunk bennük, amelyekről kiadvány nem jelent meg, esetleg még a kézirat sem készült eh Sok-sok munkanap telt el ilyen gyümölcstelenül maradt munkával. Elismerem, hogy a levéltárosnak egyéb munkáiban is javára van, ha kiadványt is készít, ha mint történész is alkot, ugy vélem azonban, hogy ennek az alkotásnak - természetesen csak a hivatali időben végzett munkáról beszélnek - bizonyos medret kell szabni, nem engedhetjük meg, hogy annyira szétfolyjon^ mint az elmúlt években történt„ Jobban kell gazdálkodnunk erőinkkel, racionálisabbá kell tennünk kiadványkés zitő munkánkat. Az elmúlt években az a helytelen nézet alakult ki, hogy a kiadványkészítés az olyan jog, amely egyharmad munkaidőben minden tudományos dolgozót megillet, és hogy ezt az egyharmad munkaidőt a történettudomány bármely ágának a müvelésére, bármilyen történelmi téma kutatására fel lehet használni. Ezt a szemléletet fejezte ki a kiadványkészítésre kapott időnek következetesen kutatóidő néven való nevezése, hiába hangoztattuk, hogy kutatóidejük csak az akadémiai tagoknak vannak. Ahhoz, hogy a helyzet igy alakult, az Országos Levéltár vezetősége és a Levéltári Osztály is hozzájárult, mert a legkülönbözőbb kiadványkészitŐ munkákat felvette a tervbe, s ezáltal mintegy legalizálta azokat, A legutóbbi - kísérletinek tekinthető - 3 év tapasztalata azt mutatja, hogy ez a helyzet nem egészen megfelelő, hogy bizonyos mértékben változtatásra szorul. Mi legyen a változtatás? A kérdésnek elsősorban tematikai, azután személyi vonatkozása van. Lényegesebb az első, Kiadványkészitő munkánk tárgyául olyan jelentős témát jeli választanunk, amely megfelel levéltárunk rendeltetésének és összhangban van a történettudomány célkitűzésével.