MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Az Országos Levéltár 1934-1940-ben. • 1941. [LK 1940-1941. 9-16. p.]

Í2 AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1934—1940.BEN révén az állami levéltárvédelem kérdése a régi családi levéltárakra nézve idővel nagy részben önmagától megoldódik. Az anyag gyarapodása mellett elsősorban az anyag rendezésének, a kutatás számára való hozzáférhetőbbé tételének eredményeiben nyilvánul meg a maradandóbb levéltári munka. Az Országos Levéltárban az 1934. évben programmszerűleg általános leltározás indult meg azzal a céllal, hogy a növekedő anyagban az áttekintés és ellenőrzés lehetősége egyszersmindenkorra biztosíttassék. Minthogy a leltározás csak egy-egy levéltári egység rendjének végleges kialakítása után végezhető el, a leltározási tevékenységet legtöbbször ilyen előzetes eligazító munkának kellett megelőznie. A levéltár egyik legnagyobb és legöszszetettebb> éppen ezért legnehezebben áttekinthető levéltári egységének, az egykori magyar királyi kamara levéltárának teljes leltára immár egy 766 lapos könyvben áll a levéltári szolgálat rendelkezésére. E leltár nagy munkáját legnagyobb részben maga dr. Herzog József személyesen végezte el, az Országos Levéltár vezetésének átvétele előtt, az utóbbi évekre már csak a külső formába öntés végső feladata maradván. Ha az Országos Levéltár többi részeiről is elkészülnek a hasonló leltárak, ezek révén egyúttal az Országos Levéltár „általános mutató"-jának, a modern levéltárak ez új rendszerű és nagyhatású segédeszközének a kérdése is önmagától megoldódik, minthogy a leltárak tételeinek közös mutatóba illesztése az általános levéltári mutatót fogja jelenteni. A leltározás, illetőleg a leltározást előkészítő elrendezések mellett további rendezési munka elsősorban a múzeumi levéltári anyagban folyt. Az a sokszoros összetettség és az egyes levéltári részeknek az az eltérő rendje vagy éppen rendezetlensége, amely ezt a gyorsan növekvő levéltári állagot jellemzi, halaszthatatlanná tette az anyag időrabló, aprólékos rendezési munkájának megindítását.