MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A területi állami levéltárak 1957-ben. • 1958. [LH 1958/1–2. 5-28. p.]

A LOK a 13-07—10/Í955. számú rendeletével elöiría, hogy a területi levéltárakban íondonké ni fokozatosan egy-egy dossziét (palliumot) keli felfektetni az egyes fond okra Vonatkozó - a levéltári munkák során előkerülő ~ adatok feljegyzésére. Ezekbe a dossziékba kerülnek azok az adatok, amelyeket az alapi el tárak nem tartalmaznak, de megörökítésük kívánatos ipi. a szerv történetére, szervezetére, hatáskörére és annak'változásaira, a lond történetére, forrásértékére, az eddigi feldolgozásokra, a fonddai kapcsolatos levéltári munkákra, vonatkozó sib, adatok). Sajnos, nem minden ievéliárvezeiő értette meg ezeknek az un. Ionddossziéknak jelentőségét. 9 levéltárban még egyetlen fonddossziét sem fektettek íei, s így sok fontos megőrzésre érdemes adat csak a dolgozók emlékezetében él is'esetleg lassan feledésbe merül), más heiyen viszont az alapleltárakat terhelik meg feleslegesen velük, miáltal azok nehezen áíiekinibeiőkké és körülményesekké válnak s éppen a szubjektív adatközlések túltengése miatt eredeti céljuknak sem felelnek meg maradéktalanul. : A területi levéltárak leltározási munkájának kiemelkedő alkotása Soós Imrének, az Sgri Állami Levéltár vezetőjének az Egri Érsekség levéltáráról készült leltára, mely azóta már a LOK kfr adványaiiíak sorozatában publikálást is nyeri^ V- * Selejtezés 1957-ben területi levéltáraink az összmunkaldc 6 %-ki fordították Irátselejtezésre. A selejtezési munka kétirányú volt Egyrészt a legtöbb levéltárban a rendezés közben megtisztították az anya? got a felesleges ballaszttól, ami a rendezés menetét bizonyos mértékben lassította, ugyan, de mégis célravezetőbb, mintha-az anyagot előbb "rendezik és utána selejtezik., másrészt töob levéltár -terv.'; •&iktattatta olyan iratsorozatok selejtezését is, amelyek a gazdaságosság (helynyerés, papir kitermelés) szempontjából a legkiíizetőbbeknek látszottak, ilyeneknek elsősorban az árvaszéki iratok bizonyultak, de több levéltárban a selejtezés kiterjedt az alispáni iratokra is. A Budapesti 2. sz. Állami Levéltár kísérletképpen községi anyagban is végzett -eíejtezést, ez azonban gazdaságosság szempontjából nem hozoű biztató eredményi A Levéltári'Osztály több levéltárban időszaki alkalmazottak néhány hónapos munkábaállh tásávaí is igyekezett a selejtezési munkát elősegíteni. (Lásd a VI. sz„ táblát l) Az év folyamán a területi levéltárak 264.4 q" selejtpapirt adtak át «t hubadékgyüjtő vállalatoknak. (Ez azonban nem minden esetben az :957. évi selejtezés terméke. Egyes helyeken az előző évi maradvány is benne van, egyes esetekben viszont az idei selejtet még nem adták át a MÉH' nek.) •* Tudományos" dolgozók általában nem veitek' részi a selejtezésben, hanem 'annak előkészítését, irányítását és ellenőrzését végezlek. Az Iratok elbírálása selejtezésnél a LOK által (egyes esetekben az- illetékes Szakminisztériumok által) készített ügykörjegyzékek és útmutatók alapján történi Kutató és ü,g yíéis z olg ái aí ' A tudományos kutatók és az ügyfelek (igazolási, íelvilágositást. másolatot kérők) kiszolgálására a területi levéltárak összmunkaiöejük 8 X-át fordították. A t&rüleü levéltárakban 1278 kutató, 7587 alkalommai kutatott. Egy kutató tehát átlagosan 6 alkatommal kereste fel a levéltárat (az Országos Levéltárban egy kutató átlagosan 21 alkalommal). Érdekes a helyt és a más városból jött kutatók aránya. Esztergomban a 21 kutató közöl'csak egy volt a helybeli "s 20 más városból jött s a Veszprémi Állami Levéltárban a 15.kutató közül szintén csak egy volt helybeli. Ezeken kívül mé§ -5. levéltárban a más városból Jött kutatók s?áma magasabb volt, mint a helybeiteké. A más . város okbe fürté nő iratkölcsönzések száma országosan szintén jelentős. (Megjegyzem, hogy ennek 19