MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai és az evangélikus gyűjteményügy néhány aktuális kérdése. Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. 171-186.

Közlemények években az Evangélikus Gyűjteményi Tanács pályázatain is megjelent az anya­könyvek restaurálásának lehetősége, s ez is ráirányította a figyelmet e dokumen­tumok ügyére. Levéltáros szakmai körökben, a kutatók között, sőt egyesületek körében is felmerült az az igény, hogy az anyakönyveket digitálisan (is) lehessen kutatni, akár az interneten keresztül. Vannak kezdeményezések az evangélikus gyülekezeti anyakönyvek fotózására, scannelésére vonatkozóan is, apró lépé­sekben itt-ott vannak eredmények, de e téren ugyancsak hasznos lenne egyesült erővel cselekedni. Nem csupán az anyakönyvek, hanem más gyűjteményi anya­gok esetében is felmerült e kérdés.12 2011. november 23-án „Gyűjteményi anyagok digitalizálása — hosszú távú megőrzés" címmel, ezzel a témával foglalkoztak a Gyűjteményi Tanács tanácskozásának résztvevői. Összegzés konkrét példával Ne feledjük, hogy az egyházközségi levéltári anyag sok esetben sérült, hiányos, így meg kell becsülni, ami rendelkezésre áll. A kutatást persze ki lehet egészíte­ni más gyűjtemények anyagából származó információkkal, (de ez nem minden esetben van így). Példaként említhető a székesfehérvári evangélikus gyülekezet iratainak esete. A II. világháború után készült lelkészi jelentés az iratok csak­nem teljes megsemmisüléséről számol be. Az 1971 februárjában Nagy Tibor lelkész által leadott levéltári adatszolgáltatás szerint is az anyakönyvek kivé­telével csupán az 1945 utáni jegyzőkönyvek, iktatókönyvek, az egyházközség nyomtatott értesítői, valamint a templomépítés iratai maradtak fenn, s voltak az egyházközség birtokában.13 Az ezt megelőző időkből származó iratok egy része fellelhető — Székesfehérvár várossal való levelezés folytán — a város levéltárá­ban, a korai gyülekezeti értesítők egy része pedig az EOL-ban és az OSZK-ban. Azonban az egyházközségnek másokkal folytatott levelezése — ami szintén értékes forrás lehetne — áldozatul esett a háborúnak. A korábban keletkezett, s elpusztult iratok jellegéről és a rendezési elvekről csupán egy 1897. évi püs­pöklátogatás alkalmával készült visitatiós jegyzőkönyv alapján kapunk képet.14 Az iratokat az imaház oltárfülkéjében tartották, az egyház 272 kötetből álló iskolai könyvtárával együtt, „...a levéltár iratai 7 szakra vannak beosztva, nevezete­sebb iratok: az acsai értekezlet, zsinati munkálat, nagygeresdi egyesség és Karsay emlék. - Az anyakönyvek 1867 óta vezettetnek, 2 kötet; gyülekezeti jegyzőkönyvek 2 kötet; jegyzőkönyvek és hivatalos levelek iktató könyve; papi napló 3 kötet." E feljegyzés­ből is látszik, hogy mely 1867-1945 közötti, a ma kutatója számára igen értékes 12 A 2017. jubileumi évre történő felkészülést célzó „reformáció.500" program keretében a Reformá­ciói Emlékbizottság régi könyvek, folyóiratok digitalizálását indította el, amelyeket az evangé­likus egyház interneten ingyenesen közzétesz. Az eddig elkészült anyagok a Magyar Evangélikus Digitális Könyvtárban (MEDK) érhetők el, a http://medk.lutheran.hu honlapon. 13 SZEE J 4. Az E/370/1969., ill. 16/1970.sz püspöki utasításra történt az adatszolgáltatás. 14 EOL IX. 2. Fejér-Komáromi Egyházmegye, Székesfehérvár. 1897. június 18. 182

Next

/
Thumbnails
Contents