MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kisasszondy Éva: Sajtótájékoztató a közgyűjtemények 1987. évi helyzetéről és 1988. évi terveiről. • 1988. [LSZ 1988/3. 88-91. p.]

A könyvtárakról szólva Villangó István elmondta, hogy 1987-ben 34 új könyvtárat avattak. Ezek közül több felújított és átalakított műemlék épületben kezdte meg működését. Kiemelkedő a Gyulai Városi Könyvtár, a solti Vécsey-kúriában létesített intézmény és a velencei kastélykönyvtár. Fontos eredmény, hogy tíznél több új iskolai könyvtárat adtak át. Elhúzódott a Salgótarjáni Megyei Könyvtár építése. Folyamatosan történik a Pécsi Egyetemi Könyvtár bővítése. A fennállásának 450 éves jubileumára készülő Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában felújítják a műemléki könyvtártermet. 1988 novemberében várható a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának átköltözése a modern, új épületbe. A tanácsi és szakszervezeti közművelődési könyvtárakban csökkent a beiratkozott olvasók száma, viszont a. kiemelt tudományos és szakkönyvtárakban a használók száma nőtt. A magyar könyvtárügy egyre súlyosbodó gondja, hogy a dokumentumok ára évről évre nő, így az olvasói igényeknek megfelelő állománygyarapítás ma már megoldhatatlan feladatot jelent. Az 1987-es esztendő a közművelődési és szakszervezeti könyvtárak életében meghatározó fordulópont: eddig összességében nőtt az állománygyarapítási keret, de 1987-ben csökkent! Habár a szakkönyvtárak beszerzési kerete emelkedett, de ez nem fedezi a könyv- és folyóiratárak 100—150%-os növekedését. A Művelődési Minisztérium, a fenntartók és a könyvtárak keresik a lehetséges fejlesztési megoldásokat, elsősorban a Közművelődési és a Kulturális Alap által nyújtott támogatásokkal. 1987-ben kezdte meg működését a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Ellátó Szolgálata, amely a kevésbé keresett dokumentumok beszerzésével és közvetlen kölcsönzésével segíti a hálózati könyvtárakat, egyúttal tehermentesít ezek megvásárlásától. Jó kezdeményezés — elsősorban vidéken — a könyvpártoló körök létrehozása. A kör tagjai anyagilag is támogatják az intézmények fenntartását, valamint jelentős a közvéleményt befolyásoló tevékenységük is. A levéltári szakterületről Villangó István elmondta, hogy 1987-ben 22 általános, 12 szak- és 37 egyházi levéltár működött. A levéltári hálózat két új szaklevéltárral bővült: a Keszthelyi Agrártudományi és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárával. Az intézmények összesen 216 000 fm történeti értékű iratanyagot őriznek. Ezek elhelyezési körülményei 1987-ben kismértékben javultak. Az Űj Magyar Központi Levéltár újabb helyiségekkel gyarapodott, s ezzel raktárainak befogadóképessége 3000 fm-rel nőtt. Folytatódtak a Magyar Országos Levéltár tetőfelújítási munkái. Jó ütemben halad előre Budapest Főváros Levéltára Leonardo da Vinci utcai új épületének korszerűsítése. Az 1988-as év során átadásra kerülő, 15 ezer fm iratot befogadó objektum lehetővé teszi a Bazilika pincéjében raktározott anyag megfelelő körülmények közé telepítését. Szintén 1988-ban adják át a Heves Megyei Levéltár új raktárépületét, amely középtávon megoldja az intézmény férőhelygondjait. A Fejér Megyei és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár saját épületén belül kapott fejlesztési lehetőséget, s a Pest Megyei Levéltár is újabb raktárakat tudott Vácon és Aszódon felszerelni. A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Varjúlaposon, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalason bűvült külső raktárral. Változatlanul súlyos raktárhiánnyal küzdenek Győr-Sopron, Bács-Kiskun, valamint újabban épületstatikai és beázási problémákkal súlyosbítva Tolna és Zala megyék levéltárai, a Baranya Megyei Levéltár rekonstrukcióját pedig elhalasztották. 1987-ben is sikerült központi anyagi támogatást nyújtani az egyházi levéltáraknak. A katolikus és református intézmények 1,1 millió Ft-ot kaptak a Kulturális Alapból elsősorban állományvédelmi és biztonságtechnikai célokra. A levéltárak működési feltételeinek évtizedek során kialakult hiányait az elmúlt években végrehajtott fejlesztések csak csökkenteni tudták, megszüntetni 89