MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]

kai felszereltségében jelentősen gyarapodva kezdi meg. Munkáját mennyiségi és minőségi tekintetben is e nagy arányokban megnövekedett gyűjteménybázisra, a gyűjtőterületi munkában szerzett tapasztalatokra, a tudományos és módszertani munkában elért új eredményekre alapozva magasabb szinten kell folytatnia. A levéltárra váró feladatok nagyobb teljesítményeikre ösztönzik a kollektívát. Ebben az időszakban valósul meg számos célkitűzés, amelyet a kormányzat a létesítését kimondó jogszabályokban (rögzített. Lehetőséget kaptunk arra, hogy hosszabb időtartamra megoldjuk a levéltár elhelyezését. Az épület jelentős részének levéltári célokra történő átadása a közeli hónapok kérdése és bár más használók is területhez jutnak az épületben, levéltárunknak, mint az épületkomplexum kezelőjének és tulajdonosának az eddigieknél nagyobb befolyása lesz a későbbiekben szükségessé váló átalakítási, bővítési, fejlesztési elhatározásokra. Az a körülmény, hogy a levéltár válik az épület „gazdájává", természetesen újabb jelentős szervezeti változást és létszámbővülést is igényel. Létrehozzuk az intézmény gazdasági-műszaki osztálya helyén azt a nagyobb szervezeti egységet, amely az újonnan jelentkező, bonyolult ellátási, kezelői feladatoknak jó színvonalon képes megfelelni. Más szervezeti változások is napirendre kerülnek. Elodázhatatlan lesz a „számítástechnikai adathordozók osztályának" nagyobb mérvű felfejlesztése, hogy az képes legyen a gépi adathordozókon rögzített történeti értékű információk tároló egységeinek értékelésére, nyilvántartásba vételére, védetté nyilvánítására, az ezen a területen jelentkező jogszabályok szakmai-tartalmi előkészítésére, majd a szisztematikus gyűjtőmunka megszervezésére és kibontakoztatására. Ezzel párhuzamosan kell gosdoskodnunk a számítástechnika levéltári alkalmazási elveinek, módszereinek kidolgozásáról és gyakorlati bevezetéséről. Ujabb, további intézkedéseket követelnek állagmegóvási célkitűzéseink. Gondoskodnunk kell mikrofilmező kapacitásunk egyenletes fejlesztéséről, könyvkötészetünk teljesítménybővítéséről, meg kell alapoznunk az iratok fertőtlenítését, konzerválását és restaurálását ellátó bázisunkat. Ugyancsak ebben a tervidőszakban kell kialakítani és teljessé tenni a levéltár biztonsági rendszerét oly módon, hogy az emberi erővel történő őrzés és a korszerű technika alkalmazása együttesen optimális biztonsági feltételeket teremtsen. (Itt jegyzem meg, hogy ez az építészeti, épületgépészeti problémák megoldását is feltételezi.) Legfontosabb, folyamatosan végzendő feladat a levéltár szakmai és technikai személyi állománya magasan kvalifikált törzsgárdájának erősítése, szélesítése és stabilizálása. (Kedvezőtlen körülmények között, jelentős fluktuáció ellenére is sikerült az elmúlt tervidőszakban e téren eredményeket elérni, de a VII. ötéves terv megnövekedett szakmai követelményei újabb igényeket támasztanak.) Ezután is arra törekszünk, hogy a vezetői álláshelyeket saját erőinkkel töltsük be és a levéltárba kerülő munkatársak zömét, a pályakezdők közül válasszuk ki. Mindez azt is jelenti, hogy nem csökkenő erőfeszítéseket teszünk dolgozóink szakmai, politikai továbbképzésére és az idegen nyelvek elsajátítása érdekében. Az UMKL-t a továbbiakban is olyan intézménynek tekintjük, ahol a dolgozók továbbképzése, ide értve a különböző tudományos fokozatok elnyerésének a lehetőségét is, alapvető politikai és szakmai érdek. • A kezelői állomány stabilizálása és szélesítése is külön erőfeszítéseket követel. A fentiekből következően levéltárunk arculata (szervezete, létszámviszonyai, elhelyezése, technikai felszereltsége stb.) a tervperiódus végére ismét erő-27