MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Varga János: A Magyar Országos Levéltár öt esztendeje, 1981–1985. • 1986. [LSZ 1986/4. 3-18. p.]
tanunk, hogy e tekintetben a hasonló jellegű szakfolyóiratok átlagának élére kerültünk, másrészt eredményesen tudtuk kibővíteni szerzői gárdánk körét, bár e vonatkozásban levéltáros kollégáink egy hányadának még mindig passzivitásával vagyunk kénytelenek számolni. Intézményünk — a főhatóság intenciói folytán — kapacitásához mérten igyekezett részt venni az összlevéltári feladatok megoldásában is. Ilyen jellegű közreműködésünkből csupán két dolgot említünk: a Magyar Országos Levéltár dolgozta ki mind a családi, mind a vállalati f ondkatalógus tervezetét, illetőleg mintáját. Szólni kell a levéltári könyvtári hálózati központ szerepét betöltő könyvtárunk tevékenységéről is. Ez a szervezeti egység azon kívül, hogy ellátta mindennapi feladatát, költségvetésileg adott keretek közt gyarapította és besorolta állományát, minden évben elkészítette az előző esztendő bel- és külföldi levéltári irodalmának bibliográfiáját, 26 — szocialista és tőkés — országgal bonyolította a könyvcserét, és időről időre elvégezte a jogszabályilag előírt állományrevíziót, az öt év alatt saját állományából csaknem 9300, kölcsönzés útján pedig megközelítően 470 esetben szolgálta ki látogatóit. Megkezdte a levéltári könyvtárak látogatását, rendszeresítette a levéltárak szakkönyvtárosainak továbbképzését, korszerűsítette az országos könyvtári nyilvántartás szakterületi anyagát, és szétosztotta fölös példányait az igénylő levéltári hálózati tagok között. Az új könyvtárhasználati utasítás alapján meghosszabbította nyitvatartási idejét, és ennek folytán a könyvtárhasználók száma éves átlagban mintegy 15— 16%-kal emelkedett. Modernizálta beszerzési eljárását, és lépéseket tett állományának szakkatalógusi feldolgozása felé. Két égető problémán azonban nem sikerült úrrá lennie. Az egyik az immár elviselhetetlen raktárhiány, amelyen lényegesen a kidolgozott selejtezés sem tud segíteni. A másaik az, hogy mind a bel-, mind a külföldi cserekapcsolatokkal növekszik könyvtárunk passzívuma: partnereink egy hányada jelentősen több művet küld nekünk, mint amennyit mi tudunk biztosítani számukra. Az elmúlt időszakban beigazolódott annak a döntésnek a helyessége, amelynek folyományaként az eredeti anyagot őrző 4 osztályt kettőbe vontuk össze. A tervciklus egyébként a nagy szabályozásoknak és azok lehető lezárásának esztendeit jelentette. Létező szabályainkat részint újonnan keletkezett felsőbb előírásokhoz igazítottuk, részint a tapasztalatból fakadó új követelmények szerint modernizáltuk, számos kérdésben pedig most először határoztuk meg az intézés módját és menetét. Mindezen szabályozás, illetőleg modernizálás összességében 23 kérdéskört érintett. A vezetés rendszerességgel és több-kevesebb gyakorisággal működtette az intézményi fórumokat. Ezek sorában a levéltár függetlenített vezetőit, valamint párt- és tömegszervezetei képviselőit magában foglaló, általunk eddig ötszögnek nevezett, és már korábban létrehozott testület tulajdonképpen a szóban forgó években igazolta, hogy megfelel a várakozásnak. E fórumon az intézmény egészére kiható politikai, szakmai, gazdasági és személyi ügyek kerültek szőnyegre. Az ötszög tagjaiból és a szervezeti egységek irányítóiból álló vezetői értekezletek szakmai problémákkal, tervkoncepciók kialakításával, több szervezeti egységet érintő feladatokkal foglalkoztak, és színhelyei voltak egy-egy osztály vagy csoport munkája — beszámoltatással egybekötött — ellenőrzésének. A vezetői értekezletet a napirendtől függően, időnként külső emberek bevonása útján szakértői konferenciává bővítettük 'ki. Az egységértekezletek egyegy osztály vagy csoport munkaértekezleteinek szerepét töltötték be. Intézményi keretben folyt dolgozóink ideológiai-szakmai továbbképzése; ezeken, csak-17