MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Varga János: A Magyar Országos Levéltár öt esztendeje, 1981–1985. • 1986. [LSZ 1986/4. 3-18. p.]

tos munkáról és költségekről itt imost ne essék szó. Mindezek folytán az iratkölcsönzés feltételeinek szigorítására kényszerültünk. Egyrészt semmi alyan anyagot nem engedünk ki az épület falai közül, amelynek kész reprodukcióját más helyen dolgozó érdeklődők rendelkezésére tudjuk bocsátani. Másrészt maximáltuk az egy-egy alkalommal kölcsönözhető anyag mennyiségét. Mindezen túlmenően olyan megoldás módozatainak kimunkálásán gondolkodunk, amellyel elejét lehetne venni annak, hogy a kölcsönforgalomba bármely eredeti anyag bekerüljön. Persze, az eredetiben való kölcsönzés gyakorlatával a kiállítási célú kérelmek esetében csupán részlegesen, az ügyviteli célúak vonatkozásában pedig — mivel az illetékes szervek — a hitelesség kétségtelen garanciája végett — mindenképpen ragaszkodnak az eredetihez — egyáltalában nem áll módunkban szakítani. Intézményünk a tárgyalt időszakban csaknem 18 100 ügyféllel foglalkozott, számuk — mindössze egy esztendőben csökkenve a 3000 alá — átliag évi 3700— 3800 között mozog. (Az országos adatszolgáltatásban az 1984. és 1985. évre szerepeltetett adatok félreértésre adhatnak okot: ezek csak azt mutatják, hogy hány fél kapott írásbeli tájékoztatást.)* E számok sejtetik, hogy viszonylag milyen tetemes időt vesz igénybe ügyfeleink ügyes-bajos dolgainak intézése. A tervidőszak alatt a korábban vagy ezen ciklusban kezdett, úgynevezett kiadványmunkák, illetőleg történeti feldolgozások közül — a sorozatszerű munkálatokat nem számítva — dolgozóink tollából megjelentek: A szolnoki cukorgyár története, a Helyét kereső Magyarország, valamint a Kereszttűzben a Pesti Hírlap című monográfiák. Rajtuk kívül a nem kizárólag levéltári anyaghoz, vagy nem egyedi irategyütteshez kapcsolódó segédletek közül napvilágot láttak: A Magyar Országos Levéltárban őrzött címereslevelek jegyzéke, a Családi névmutató a MOL-ban őrzött családi levéltárak irataihoz, továbbá a Honvédelmi Minisztérium, a Miniszterelnökség és A Király Személye Körüli Minisztérium, és a Belügyminisztérium tisztségviselői 1867—1918. c. archontológiák. Kiadóhoz kerültek az alábbiak: Az Árpád-házi Királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/4.; A Magyar Királyi Udvari Kamara története 1528—1686; Kamarai számadások a 16. században I.; Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690—1740; Az 1848/49-es minisztériumok története; Hossz-és földmértékeink a 17—19. században, Címereslevélek a Magyar Országos Levéltárban, A Kolozsmonostori Konvent regesztái, valamint az Űr- és súlytmértékeink 1874-ig és a Középszinten a történelemben című kiadványok. Lektorkész stádiumhoz értek A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének története 1902—1946; a Magyar Kamarai Térképek L, a Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1848—49-ben, a Jobbágykötelezvények a 16—18. században, a Petőfi műveinek szerzői jogával kapcsolatos perek, A mezőgazdaságot irányító minisztérium megyei szakképviseleti szervei 1882—1921 című munkák és A Székesfehérvári keresztes konvent a középkorban című archontológia. Elkészült a Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén című feldolgozás is, megszerkesztésének teljesebbé tétele azonban a szerző fájdalmas elhunyta miatt a következő tervoiMusra maradt. Szerkesztésig jutott Kossuth Lajos válogatott beszédeinek és írásainak I. kötete is. A tárgyalt periódus alatt még a következő témákban folytak — az eredmények önálló megjelentetésének célzatával — munkáilatok: A Pénzügyminisztérium tisztségviselői 1867—1918; a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. ttszt* Az országos adatszolgáltatás (táblázatai a Levéltári Szemle 1987/1. számában jelennek meg. 15