MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Varga János: A Magyar Országos Levéltár öt esztendeje, 1981–1985. • 1986. [LSZ 1986/4. 3-18. p.]

Selejtezést — állományunk jellege miatt — lényegében csak saját ügyviteli iratainkban végeztünk: évről évre selejteztük lka közülük az öt évnél régebben keletkezett és megőrzést nem kívánó iratokat. Időközi szaporulatunkból csak azt vizsgáltuk meg selejtezés szempontjából is, amit valamely munkafajtának vetettünk alá; a közben átvett nagyobb irategyüttesek selejtezéssel egybekapcsolt rendezését VII. ötéves tervünk során kezdjük meg. Szaporulatunk egészéhez áttekintő raktári jegyzékek készültek; korrigáltuk a Kincstári Jogügy igazgatóság raktári jegyzékét, repertorizáltuk az Igazságügyi Minisztérium anyagának erre rászoruló részét, és hozzáfogtunk új, átdolgozott repertórium készítéséhez. Kijavítottuk a Pénzintézeti Központ Revizori Osztályának, és átdolgoztuk a Sajtólevéltárnak a repertóriumát. Tizenkét repertórium (abszolutizmus kori levéltárak, diplomatikai fényképgyűjtemény, bírósági levéltárak, szövetkezeti és mezőgazdasági fondok, vas- és fémipari vállalatok, élelmiszeripari vállalatok, bányászati fondok, biztosító intézetek, Első Magyar Betűöntöde, kisebb családi levéltárak, textil-, szőrme- és bőripari vállalatok, kisebb érdekképviseleti fondok) munkálatai teljes egészében befejeződtek, de csak kisebb hányadukat sikerült publikálni, részint a nyomdai átfutás hosszúsága miatt, részint pedig azért, mert a bennük tárgyalt anyag miatt bizalmasan kezelendők, és így a kutatók tájékoztatására csak házilag használandók. Munka alatt állt és áll csehszlovákiai eredetű, valamint keleti nyelvű mikrofilmjeink repertóriuma. Ismertető leltár készítését a Magyar Udvari Kamara és a Magyar Királyi Udvari Kancellária anyagáról vettünk tervbe. A vonatkozó munkálatok azonban a tervciklus végéig — illető munkatársaink nyugállományba vonulása miatt — nem értek el a befejezésig. Az eligazodás, illetőleg a kutatás könnyítése végett 703 iratfolyóméter olyan iratihoz készítettünk lajstromlapokat, amelyek esetében vagy semmiféle, vagy csak nem kellő mélységű segédlettel rendelkeztünk. E munkának, amelyet az Igazságügyi Minisztérium általános irataival, a Külügyminisztérium Gazdaságpolitikai Osztályának irataival, továbbá a Litterae ad Cameram, valamint a Libri Conceptuum Regii nevű fondokkal kapcsolatban végeztünk, 28 624 lejstromlap az eredménye. Ezen túlmenően darabszintű jegyzékek készültek olyan fondok mintegy 11 iratfolyóméter anyagához, amelyek esetében anyagunk egy részénél eddig ez hiányzott (Nádasdy család levéltárának missilisei, a II. József-féle kataszteri térképek, Departamentum Commissariaticum, Archívum Palatinale, Militarkánzlei, az Acta post adovocatos, az 1828-as összeírás, fényképgyűjtemény, régi bélyegek gyűjteménye), továbbá pecsétgyűjteményünkhöz is. Ez utóbbi munkák során keletkezett jegyzékeink 11 902 darab adatlapból tevődnek össze. Tételszintű jegyzékkel egészült ki a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és Statisztikai Osztályának 2,5 számjegyzékkel a Thesauratus Acta Generalia-nak 24 iratfolyóméternyi anyaga. Regesztázó tevékenységünk, amelyhez különféle támogatással jelentékeny külső munkaerőt is igénybe vettünk, kettős célt szolgált: alapanyagot szolgáltatni olyan kiadványmunkáinkhoz, mint például a Zsigmond-kori Okmánytár, továbbá az adatfeltárás elmélyítésével megvetni egy-egy fondhoz a lehető legmélyebb segédlet alapjait. Eredményeként regesztaállományunk 23 794 darabbal gyarapodott. Zömét — mintegy 78%-át — a Zsigmond-kori Okmánytárhoz készültek alkotják: 18%-uk diplomatikai gyűjteményünk más korból származó darabjainak adatait rögzíti, 4% pedig — hiányzó segédletet pótlandó — egyéb irategyüttesekhez (családi levéltárak, Litterae ad Cameram, Türr István iratai) kapcsolódik. 12