MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Nyulásziné Straub Éva: Az állami szaklevéltárak 1984-ben. • 1985. [LSZ 1985/3. 12-17. p.]

tartónál üzemel, így a gyorsmásolás e módja a levéltárak rendelkezésére áll. Azoknál a levéltáraknál, ahol a fenntartó számítógépet üzemeltet, potenciális lehetőség van ezek igénybevételére a levéltári feldolgozó munkában. A szaklevéltárak a szakterület vagy ágazat levéltárivá érett iratanyagának átvételére jogosultak és kötelezettek. Ebből adódóan a gyűjtőterület felügyelete és a gyűjtőkörbe tartozó szervek iratainak átvétele szakmai munkájuk súlyponti része. Nem megfelelő raktározási lehetőség esetén csak az ellenőrzési feladatot tudja ellátni, az iratok rendszeres, periodikus átvétele nem lehetséges. Az ELTE Levéltára, az Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltára és a Semmelweis Orvostörténeti Levéltár 1984-ben felfüggesztette az iratátvételt, s csak veszélyeztetettség esetén vett át anyagot, illetve az ELTE Levéltára fondkiegészítő anyagok átvételére korlátozta gyűjtőtevékenységét. A szaklevéltárak anyaggyarapodása 1984-ben 512 ifm volt, azaz összes iratanyaguk 28% 1984-ben került a levéltárakba. A gyarapodás az egyes levéltárakban a következőképpen alakult: ELTE Levéltára 65 ifm Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltára 0 ifm Hadtörténelmi Levéltár 1 ifm KSH Levéltára 68 ifm MTA Levéltára 65 ifm Nehézipari Műszaki Egyetem Levéltára 100 ifm Országos Vízügyi Levéltár 183 ifm Semmelweis Orvostörténeti Levéltár 30 ifm Az MTA Levéltárának 65 ifm anyaggyarapodása részben irattári anyag átvételéből adódik. Bár a szaklevéltárak elvileg csak levéltáriává érett iratokat vesznek át megőrzésre és feldolgozásra, az MTA Levéltára — a fenntartó szervezeti felépítéséből adódóan — a fenntartó központi szervének irattári funkcióját is betölti. Az ebből adódó irattári, igazgatási feladatok a levéltár munkaerejének jelentős részét kötik le. A levéltárak elvileg 5 évenként ellenőrzik a gyűjtőkörükbe tartozó irattárakat. A szaklevéltárak munkája e téren igen egyenletlen, esetenként nem kellőképpen megszervezett. A szervnyilvántartó lapok, a külső fonddossziék szakszerű vezetése csak a levéltárak egy részében történt meg az év során, s ezzel párhuzamosan a szervlátogatások száma, esetenként a sürgősség sorrendjének megállapítása sem volt kielégítő. (Figyelembe kell venni azonban a szervlátogatások értékelésénél, hogy a létszámhiány, a gazdasági helyzet hozta gépkocsihasználat felfüggesztése vagy korlátozása éppen e feladat ellátását érintette a legjobban.) Évek óta mintaszerűen vezetett az MTA Levéltárának minden egyes külső fonddossziéja, s ennek következtében pontosan tervezhető és végrehajtható a felügyeleti munka és az iratátvétel. A szaklevéltárak által felügyelt szervek száma, valamint az 1984-ben meglátogatott szervek, illetve a látogatások száma a következő számszerű adatokat mutatja: 14