MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. • 1985. [LSZ 1985/3. 3-11. p.]

nyéket ne hagyjuk elveszni, hanem arra építve, a pozitív hagyományokat folytatva dolgozzunk tovább. Az ágazati szakmai irányítás háttérszervezetének létrehozásában és megerősítésében, az irányító és ellenőrző munka eszközrendszerének kibővítésében 1981 óta nagyon sokat léptünk előre. Ennek köszönhetően a VI. ötéves terv kiemelt feladataként szerepeltetett levéltár elméleti és módszertani kutatások, valamint a különböző szabályozási munkák jó ütemben haladnak előre. Az Űj Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályán a tervnek megfelelően folynak a szocialista korszak levéltári anyagának feldolgozásához nélkülözhetetlen irattani és fondképző-torténeti kutatások. Befejezés előtt áll a fond jegyzék-szerkesztési alapelvek felülvizsgálata. A Magyar Országos Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában folyó sikeres informatikai kísérletek eredményeként létrejött az a szakmai feltételrendszer, amelyen a Mohács előtti anyag, illetve a kéziratos tervek és térképek központi gépi adatbázisának felállítása már a VII. ötéves tervben elkezdődhet. Az Űj Magyar Központi Levéltár és a tanácsi levéltárak teljes anyagukról elkészítették az 1983-ban elhatározott új tervezési statisztikai segédletet. E segédlet adataira támaszkodva jóval reálisabban lehet majd meghatározni az elkövetkezendő öt év rendezési, selejtezési és segédletkészítési munkáit, mint ahogy az a korábbi időszakokban történt. Az elkövetkező öt évben időszerűvé váló rendezési, selejtezési és segédletkészítési munkák közül a Levéltári Osztály az alábbiakat tartja különösen fontosnak, s ezek megvalósulását a rendelkezésre álló eszközökkel támogatni is fogja. Az új fond jegyzék-szerkesztési alapelvek várhatóan 1986 első félévében kiadásra kerülnek. A Levéltári Osztály számít arra, hogy 1990-ig a levéltárak többsége elkészíti és közre is adja új f ondjegyzék ét. Szeretnénk, ha az anyag használatát jobban elősegítő mélyebb szintű segédletek közül a megyei és a városi jegyzőkönyvek regesztázása — az útmutató kibocsátása után •— széles körben indulna el. Ezt a speciális szakmai ismeretet igénylő munkálatot központi pénzeszközökkel is támogatni fogjuk. A Magyar Országos Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában lefolytatott kísérlet tapasztalatait felhasználva létre kell hozni a legfontosabb forrásegyüttesek — első lépésként a Mohács előtti anyag, valamint a kéziratos tervek és térképek — központi gépi adatbázisát. Az irattani kutatások iránt érdeklődő levéltárosok növekvő aktivitására számítva, a Módszertani Osztályon folyó ilyen irányú munka kiterjesztését tervezzük. Ha ez sikerül, 1990-ig közreadjuk: az építészeti és műszaki dokumentációk, a nyilvántartások, a bírósági, valamint a kataszteri és földhivatali iratok irattani kézikönyveit. A fondképző-torténeti kutatások hasznosságát, hézagpótló jellegét a magyar államapparátus lexikonénak az Űj Magyar Központi Levéltár gondozásában még ez évben megjelenő első (1945—50-es évkörű) kötete minden bizonynyal igazolni fogja. A további kötetek megjelentetését a Levéltári Osztály ugyancsak fontos feladatnak tartja. Az egyes levéltárak belső szakmai munkájának tervezésébe a minisztériumi irányítás nem fog részletekbe menően beleszólni. Ezeket a feladatokat a levéltárak — a tervezési statisztikai segédlet alapján — maguk jelölik majd ki, nyilvánvalóan törekedve arra, hogy öt év alatt a lehető legtöbb anyagban elérjék a forrásértéknek megfelelő rendezettségi szintet, elvégezzék a szükséges selejtezést és elkészítsék a legcélszerűbb segédletet. Természetesen néhány alapvető követelményt — a szakmailag indokolt egyöntetűség és összehangoltság biztosítása érdekében — minden levéltárnak érvényesítenie kell majd. így 10