MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Lakos János: Az általános levéltárak 1984-ben. • 1985. [LSZ 1985/2. 3-12. p.]
Pest m. Lt. 215 kutató 1269 kut. eset Vas m. Lt. 209 kutató 740 kut. eset Hajdú-B. m. Lt. 203 kutató 844 kut. eset Győr-S. m. Lt.-i lg. 201 kutató 1127 kut. eset A kutatók között 211 volt a külföldi. Döntő többségük (127 fő) az Országos Levéltárat kereste fel, de számottevő volt Győr-Sopron (23), Vas (12), Tolna (8), Pest (7) és a BFL (7) forgalma is. A munkaviszony-igazolást, építési engedélyeket stb. kérő ügyfelek száma 1984-ben már 8500 fölé emelkedett. 6. Kiadványmunka és közművelődés A levéltárak tudományos és tudományszervező munkája 1984-ben is széles skálán mozgott. Nagy eredménynek kell minősíteni, hogy a nehezedő gazdasági körülmények ellenére lényegében sikerült szinten tartani a kiadványok megjelentetését. (Az év folyamán 30 önálló levéltári kötet jelent meg: évkönyvek, tanulmánykötetek, forráskiadványok, segédletek. Ezeket a Levéltári Szemle folyamatosan recenzálja.) Ma már — három, kivételével — valamennyi intézményünk rendelkezik évkönyvvel vagy helytörténeti kiadványsorozattal, amelyekben rendszeresen látnak napvilágot országos érdeklődésre számot tartó publikációk. A levéltárak kutatómunkája kapcsolódik a „Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" c. főirány munkálataihoz. A témák között szerepelnek az Országos Levéltár forráskiadásai (Zsigmond-kori oklevéltár, Decreta Regni Hungáriáé, Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867— 1919). az Űj Magyar Központi Levéltár ágazati dokumentumgyűjteményei a népi demokrácia korából, a Hajdú-Bihar és a Pest megyei Levéltárak feudális kori jegyzőkönyvekből készülő regesztafeldolgozásai. Hézagpótló mű születik az Űj Magyar Központi Levéltárban: a magyar államapparátus lexikona. (Első, 1945—1950-es évkörű kötete már nyomdába került.) Intenzíven folytak Budapest Főváros Levéltára szervezésében a Buda török alóli felszabadulása 300. évfordulója alkalmából tervezett bel- és külföldi levéltár-ismertetők szerkesztési munkái. (Erről részletes beszámoló jelenik meg a Levéltári Szemle jelen számában.) A levéltárak zömében önálló vagy a társintézményekkel közös kötetek készültek a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére. Három megyei levéltár (Nógrád, Pest, Zala) bekapcsolódott a földrajzinév-gyűjtés munkálataiba. A levéltári kiadványkészítés formai és tartalmi gazdagságát érzékeltetendő megemlítem négy — találomra kiválasztott — levéltár néhány témáját: Budapest Főváros Levéltára: Források Budapest múltjából. V. kötet (195Ö—58). Békés megyei Levéltár: A gyulai vár és környéke (monográfia). Csongrád megyei Levéltár: Anjou-kori okmánytár (a József Attila Tudományegyetemmel közösen). Heves megyei Levéltár: Magyar történelmi fogalomgyűjtemény bővített kiadása és latino—hungarica szótár. A levéltárak egyre izmosodó tudományos munkáját jól kiegészíti közvetlen közművelő tevékenységük. A korábban bevált formák (levéltári napok, kiállítások, levéltár-látogató csoportok fogadása, iskolai oktatás segítése, ismeretterjesztő előadások) egyre szélesebb rétegekkel ismertetik meg a levéltárak munkáját, a levéltári anyagot. 11