MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kállay István: Az Országos Levéltár hároméves terve, 1947–1950. • 1977. [LSZ 1977/3. 519-527. p.]

Az igy keletkezett károk teljes összege - leszámitva az elmúlt két év folyamán végzett legsürgősebb helyreállítást - raktártermek és hivatali helyiségek ablakainak nagyrészt csak szimpla beUvegezését, a roncsolt falak további pusztulását megakadá­lyozó, de inkább csak foltoző építkezési munkálatokat - megközelítő számítással 6 000 000 forintot tesz ki. Az ostrom folyamán elpusztult az Országos Levéltár iratanyagának mintegy 18-20%-a; értékének összegszerű felbecsülése - a levéltári anyag természetéből kö­vetkezőleg — még hozzávetőleg sem lehetséges. Az újjáépítés első éveiben az Országos Levéltár munkaerejét az elöljáróban kör1 ­vonalazott feladatok folytatólagos megoldása helyett a puszta létért való küzdelem: megmaradt iratanyagának mentése, részben csak ideiglenes biztonságba helyezése kötötte le. Az ország nagy demokratikus társadalmi átalakulása viszont - párhuzamo* san a történettudományi kutatás ujabb s megbővült célkitűzéseivel, a dolgozó rétegek társadalom- és gazdaságtörténeti múltjának részletes feltárásával s a népi felemel­kedésért folytatott évszázados küzdelmek behatóbb megismerésével - ujabb feladatok elé állítja. 1. A háborús cselekmények folyamán szétbomlott iratállagok illetőleg állagrészek szerves rendjének helyreállítása Az Országos Levéltár legsürgősebb és legfontosabb feladatát képezi az elkövet­kező esztendőkben a levéltár iratállagainak ugyanolyan rendbe való helyezése s azok­nak a tudományos kutatás részére való oly módon való hozzáférhetővé tétele, amint azok az ostrom előtt voltak. Az ostrom folyamán ugyanis jelentékeny terjedelmű irat­anyag került részben széthullt és roncsolt állapotban a romok alá, amelyeket csupán darabról-darabra való azonosítás révén lehetett eredeti állagukba visszahelyezni, más­részt pedig nemcsak a romok alól kikerült, de a raktártermekben maradt iratanyag is a belövések, a szerterepUlő repeszdarabok következtében erősen megsérült és szétszó­ródott. Az iratok rendjének helyreállítását célzó munka az ostrom befejezése után azonnal megindult, de a két év óta folyó állandó serény munka dacára, még mindig kb. 60 m3 rendezetlen s levelekre széthullott anyag van, amely a kutatás számára telje­sen hozzáférhetetlen. Ennek az iratanyagnak a háború előtti rendjébe való visszaállí­tása révén válik majd lehetségessé a háborús veszteségek pontos számbavétele. 2. Az ostrom által megszakított rendezési munkák folytatása A háború kitörése előtt olyan tömegben érkeztek iratok az Országos Levéltár őrizetébe, hogy azok folyamatos rendezése a beérkezett mennyiséggel, az Országos Levéltár munkaerejét nagymértékben igénybevevő kurrens munkák mellett nem tart­hatott lépést. Ezeknek a félbeszakadt s hosszú időt igénybevevő rendezési munkáknak újból való felvétele tovább nem odázható feladat. E rendezési munkálatoknak egyúttal az is igen fontos célja, hogy az iratok célszerű csomózásával az iratállványok, vagyis a raktárakban rendelkezésre álló férőhely a lehető leggazdaságosabban kihasználtas­sék. Ez az Országos Levéltár több iratállagánál az anyag teljes át csomózását (minta­állványozását) fogja megkívánni. 521

Next

/
Thumbnails
Contents