MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kállay István: Az Országos Levéltár hároméves terve, 1947–1950. • 1977. [LSZ 1977/3. 519-527. p.]

LEVÉLTARTÖRTÉNET Kállay Ittván l AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR HÁROMÉVES TERVE 1947-1950 A felszabadulást követő nagy társadalmi átalakulás sodrása az Országos Levéltár munkastílusában és szervezésében is változást hozott. Korábban is volt ugyan a Levéltár vezetésének a munkák elvégzésére (sajnos a mai napig fel nem tárt és értékelt) koncepciója, ez azonban nem egységes tervként jelentkezett. Harminc évvel ezelőtt született meg a Levéltár első, több évre szóló munkaterve, mely a későbbi tervezés kiindulópontja lett. Indokolt tehát, hogy harminc év távlatából visszanézzünk rá, hátha a "tiszta forrásból" további munkánkhoz is meríthetünk Indítékokat. A (mintegy húsz oldalas) hároméves terv (1) legszembetűnőbb sajátossága, hogy nem munkaórákban és nappkban, hanem feladatokban gondolkodik. Adatokat — a helyreállítási munka végrehajtásához szükséges (három évre több mint hét millió forintos) költségvetési fedezet megemlítésén kivül - alig tartalmaz. Találunk helyettük alapelvetet, fontos levéltárelméleti megállapításokat és célkitűzéseket. A hároméves terv a Levéltárat tudományos intézménynek tekinti, mely az iratanyag szakszerű és modern! igényű őrzésén túlmenően a levéltártudomány elméletét és gyakorlatát is művelte, iratállagait — a történettudomány és a kutató nagyközönség érdekeinek mind szélesebb körű szolgálatára — rendszeresen számbavette, különös gondot forditott a közművelődésre, valamint folyóirata, kiadványai és tudományos tisztviselői kiküldetése révén nemzetközi tudományos kapcsolatokat épített ki és gyűjtötte a külföldön őrzött magyar vonatkozású történelmi forrásanyagot. A hároméves terv bevezetésében rövid áttekintést kapunk az Országos Levéltár történetéről, majd az alábbi három fő csoportra osztva a feladatok következnek; — A Levéltár épületének helyreállítása, ezzel az iratanyag védelmének teljes biztosítása. — A levéltári állagok eredeti rendjének helyreállítása, a korábban megkezdett munkálatok befejezése. — Az intézmény további korszerű fejlesztése, uj munkaprogramjának kidolgozása. XXX Az ország iratainak, intézmények és családok levéltárainak s ezzel a magyar történeti múlt írásos emlékeinek védelme évszázados hagyományokra tekint vissza. Már az 1723. évi 45. te. hivta életre — mint intézményes szervezetet — az Archívum Regnit, a mai Országos Levéltár magvát, amely 1874-ben belügyminiszteri rendelettel kibővitve és gyökeresen újjászervezve — őrizetébe vonatván az egykorú főbb kormányhatóságok és hivatalok irattárait is — a történettudományi kutatás legfőbb tárháza lett. Bár ekkor még a belügyminisztérium főhatósága alá rendelve, hivatalos feladatkörének nagyrésze közjogi jellegű referátumok készítéséből állt, munkájában és célkitűzéseiben igyekezett mindig lépést tartani a történettudomány akkori követelményeivel 519