MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

320 Krónika Lengyel Alfréd Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztéséről (1948—1954), Németh Kálmánné Szabolcs megye Levéltáráról (1850—1949), Oltvai Ferenc Nagylak község megalakulásáról (1920—1922), Páhi Ferenc az abszolutizmus közigazgatásának első szentesi éveiről (1849—1853), Perneki Mihály az eszmei községek kialakulásának történetéről, Schneider Miklós az irattári tervek értékminimum-forrásérték kérdéséről, végül Szabó Ferenc Békés megye levéltáráról (1790—1848) írt tanulmányt. A Levéltári Szemle 1974. évi 1. és 2—3., valamint 1975. évi 1. és 2—3. számában ugyancsak több tanulmány, közlemény és ismertetés található a tanácsi levéltári dolgozók tollából, Tirnitz József az abszolutizmus kori bírósági iratanyag selejtezhetőségéről, Schneider Miklós a füleki cs. kir. vegyes szolgabíróság 1854—1860. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatairól, Vadász Géza a Fejér megyei tiszti főügyészi iratok (1800—1850) rendezéséről, Egey Tibor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolán kívüli népművelési bizottságáról (1923—1945), Ságvári Ágnes az összehasonlító várostörténet és a levéltárak kapcsolatáról, Kovács Béla és Schneider Miklós a Dexion-Salgó állványok levéltári felhasználásáról, Bálint Ferenc a Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei irodájáról (1954—1965), Baranya Margit Baranya megye egészségügyi szolgálatáról (1945—1950), Farkas Gábor a Fejér megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának iratkezelési rendszeréről (1950—1956), Kadácsiné István Sarolta a tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályokról (1950—1955), Horváth Ferenc a szabad művelődés történetéről (1945—1949), Olvai Ferenc a Szegedi Nyomda szocialista brigádnaplóiról, Bálint Ferenc a Békés megyei termelőszövetkezetek pecsétjeiről (1948—1952), Kopasz Gábor az állategészségügyi igazgatásról (1945—1950) és Perneki Mihály a délmagyarországi antifasiszta ellenállás levéltári forrásairól (1941—1944) írt. A levéltártörténetet Leblancné Kelemen Máriának a Nógrád megyei Levéltár felszabadulás utáni fejlődéséről készült összeállítása képviseli. A levéltári technika kérdéseivel Kovács Bélának a perem-lyukkártya levéltári alkalmazásáról szóló tanulmánya foglalkozott. Több kisebb közlemény, így Leblanc Zsoltné (Adatok a parasztvármegye történetéhez), Perneki Mihály (Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez), Degré Alajos (A francia levéltárak ismeretterjesztő munkája), Szekeres József (A belgrádi városi levéltár új épülete), Leblancné Kelemen Mária (Nógrád megyei limitatió 1696-ból) foglalkozott a levéltártörténet, illetve a levéltári munka gyakorlati kérdéseivel. A Krónika rovatban Mervó Zoltánné a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban tartott tudományos délutánokról, Farkas Gábor a Tanácsköztársaság megünneplésével kapcsolatos levéltári úttörő rajfoglalkozásokról, Horváth Zoltán a „Sopron város története" című levéltári kiállításról, Oltvai Ferenc a kisteleki levéltári kiállításról, Farkas Gábor a Dunántúl településtörténetével (1686—1768) foglalkozó székesfehérvári konferenciáról. Hetényi István a Dunaújvárosi Levéltár megnyitásáról, Mervó Zoltánné a Hajdú-Bihar megyei helytörténet írásról rendezett konferenciáról és Ságvári Ágnes dániai tanulmányútjáról írt. A Fővárosi Levéltár megjelentette forráskiadványainak VI. (Bónis György: Pest-budai hivatali utasítások a XVIIÍ. században. Bp. 1974) és VII. (Gáspár Ferenc—Halasi László: A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945—1946. Bp. 1975.) kötetét, valamint Szabó Klára: 25 éves a Fővárosi Tanács (Szemelvénygyűjtemény. Bp. 1975.) című összeállítását. A levéltár dolgozóinak tollából megjelent tanulmányok közül említést érdemel Ságvári Ágnesnek „A második világháború magyarországi irodalma" (Historiográfiai áttekintés a Jahrbuch der Alexander von Humboldt Stiftung 1974. Bonn—Bad Godesberg 1975. részére), a Vergleichende Stadtgeschichte und die Archive (Zeitschrift für Stadtgeschichte, Stadtsociologie und Denkmalpflege. Esslingen 1975), a Zeitgeschichtschreibung in Ungarn im vergangenen Vierteljahrhundert. Tradition und Neubeginn. (Carl Heymanns Verlag. Bonn, 1975.), a Budapest in the First Twenty Years of the Council System 1950—1970 (Budapest. The History of a Capital. Bp. 1975.), című írása, végül ugyanő közreműködött a Studies on the History of the Hungárián Working-class Movement 1867—1966 (Bp. 1975.) szerkesztésében. Bácskai Vera a „Pest-város társadalma és politikai arculata 1848-ban" (Tanulmányok Budapest Múltjából XIX. Bp. 1972.) és a Pest-Buda from 1686 to 1849. (Budapest. The History of a Capital. Bp. 1975.) című tanulmányait publikálta. Felhő Ibolyának a „Buda elsőbbsége a tárnoki városok között" című tanulmánya ugyancsak a Tanulmányok Budapest Múltjából említett kötetében jelent meg. H. Kohut Mária „Táncsics Mihály és a magyar munkásmozgalom" című munkáját a Táncsics Kiadó jelentette meg (Bp. 1974), Szekeres Józsefnek a Beziehungen zwischen Budapest und Rijeka auf dem Gebiet des Schiffbaus 1865—1925 című tanulmánya a Posebni Otisak iz Vjesnika Historijskog Archiva Rijeka sv. XVIII. 1973. című kötetben olvasható. A Baranya megyei Levéltár a tervidőszak alatt jelentette meg a Baranyai Helytörténet írás 1973. évi vaskos kötetét, amelyben a levéltár dolgozói közül Kopasz Gábornak (A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben), Fáncsy Józsefnek (Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850), Bezerédy Győzőnek (Náray János 1848—1849. évi pécsi krónikájáról) és Szita Lászlónak (Horváth János gráci emigrációban írt naplójáról) írása található.