MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

Krónika 317 kezlet megvitatta, majd a végleges munkautasítás elkészítéséhez újabb kísérleti selejtezések végzését tartotta szükségesnek. Ilyen jellegű feladatok a levéltárak többségének 1975. évi munkatervében szerepeltek. 1975-ben a Levéltári Igazgatóság — a korábbi kimunkálásokra és a gyakorlati munka során szerzett tapasztalatokra támaszkodva — munkautasítást adott ki az árvaszéki iratok selejtezéséhez. Országosan még mindig 38 ezer folyóméterre tehető az az iratanyag, amelynek átselejtezéséről a tanácsi levéltáraknak még gondoskodniuk kell. Ebből 24 ezer folyóméter az 1950 előtti közigazgatási és szakigazgatási, csaknem 5 ezer folyóméter az 1950 utáni megyei, városi, járási és községi irat. A felszabadulás előtti és utáni bíráskodási iratokból még 3 ezer, a gazdasági szervek irataiból több, mint 4 ezer folyóméter vár átselejtezésre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legeredményesebben a gazdasági szervek iratai, a bírósági iratok, a közigazgatási anyagból az árvaszékiek, illetve az alapszámos rendszerben kezeltek selejtezhetek. E fondók esetében a selejtanyag aránya eléri, olykor meg is haladja az 50%-ot. A járási közigazgatási iratok selejtezése ugyan szintén mintegy 50%-os helynyeréssel jár, de az előbbieknél már munkaigényesebb feladatot jelent. (A kihágási iratok selejtezését a legtöbb levéltár már elvégezte.) Segédletkészítés A segédletkészítési munka végigkísérte az iratanyag rendezését, de az ötvenes években készült segédletek ma már nagyobbrészt elavultak. Főbb adataikat a fondjegyzékek publikált sorozata hasznosítja. A IV. ötéves terv segédletkészítési munkáinak legnagyobb eredménye, hogy a tanácsi levéltárak fondjegyzékeinek megjelentetése befejezés előtt áll, ez a munka az V. ötéves tervet már nem terheli. A tervidőszak alatt az alábbi fondjegyzékek jelentek meg: 9. Bálintné Mikes Katalin: A Bács-Kiskun megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp. 1974. 10. Hőgye István—Román János—Stefán Istvánné: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp. 1975. 13. Lakatos Ernő (szerk.): A Pest megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp. 1975. 20. Antal Árpád—Seres Péterné: A Szolnok megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp. 1975. A hely- és névmutatóval ugyancsak befejeződik a tanácsi levéltárak kéziratos térképeinek publikálása. (A kézirat elkészült, megjelenése 1976-ra várható.) A Levéltári Igazgatóság gondoskodott „A magyar levéltári kiadványok bibliográfiája 1945— 1974" (szerkesztette Bogdán István és Horváth Jánosné) Bp. 1975. című összeállítás megjelentetéséről. Az „Útmutató Magyarország levéltáraihoz" című összeállítás magyar szövegének szerkesztése megtörtént, angol nyelven való megjelentetése 1976 őszére várható. A Szolnok megyei Levéltári Füzetek sorozat első számaként jelent meg Antal Árpád: A Szolnok megyei Levéltár kéziratos térképeinek katalógusa 1867-ig" (Szolnok, 1974) című összeállítása. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 8. számaként látott napvilágot Mervó Zoltánné: A debreceni iskolák (Levéltári segédlet az iskolatörténeti kutatáshoz. Debrecen, 1975) című kiadvány. A középszintű rendezettségben elért eredmények szükségessé tették a korábbi ún. alapleltáraknál mélyebb szintű segédletek módszertani utasításának kidolgozását. A tervezet az 1971. évi igazgatóiértekezleten került megvitatásra, de ennek alapján a raktári áttekintő jegyzékek készítése meglehetősen tervszerűtlenül, vontatottan haladt. Jelenleg a tanácsi levéltárak 48 ezer folyóméter anyagáról rendelkezünk áttekintő raktári jegyzékekkel, de ezek is különböző értékűek, nagyrészük korrekcióra, átdolgozásra szorul. Ez az átdolgozás volt a Fővárosi Levéltár legfőbb segédletkészítési feladata, de foglalkozott ilyen jellegű munkával a Békés megyei Levéltár is. A kérdéssel a többi tanácsi levéltárnak is annál inkább szembe kell néznie, mert az V. ötéves terv fő segédletkészítési feladata olyan jegyzékek készítése és publikálása lesz, amelyek az eddig készült áttekintő raktári jegyzékeknél számos vonatkozásban több információt fognak nyújtani. A kérdést az 1975. évi hajdúszoboszlói igazgatói értekezlet megvitatta, s a munka koordinálására a Levéltári Igazgatóság módszertani bizottságot hozott létre. 1975-ben — központi utasításra — valamennyi tanácsi levéltár megkezdte fondtörzslapok készítését. Több levéltár (Baranya, Heves, Veszprém megyei) összeállítást készített a megye anyakönyvi kerületeinek változásairól. A Mohács előtti oklevelek törzskönyvezésével foglalkozott a Győr-Sopron megyei 2. sz. (969 db) és a Heves megyei (975 db) Levéltár. Az utóbbi levéltár minden egyes oklevélhez peremlyukkártyás segédletet is készített. A fentieken túlmenően is több levéltár készített darab szintű segédletet. A Fővárosi Levéltárban •elkészült Pest város topográfiai mutatóinak I. kötete, folytatódott az 1950—1972 közötti tanácsi és