MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

S[inkovics] I[stván]: Az Országos Levéltár 1940-46-ban. • 1946. [LK 1946. 326-337. p.]

SZEMLE 333 nak azonban nem tudott eleget tenni, minthogy raktárhelyiségeit teljesen megtöltötte az 1867 előtti közpqnti kormányhatóságok, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum egykori levéltári osztályával az 1954: VIII. t.=c. értelmében az Országos Levéltár őrizetébe került családi és egyéb magánlevéltárak iratanyaga, újabb raktárok igénybevételére pedig a Hadilevéltár miatt nem lehetett gondolni. Az Országos Levéltár többször is kísérletet tett a visszás helyzet megszüntetésére, de eredmény nélkül. így tehát több minisztérium és felsőbb hatóság iratanyagából mindezideig egyetlen darabot sem vehetett át levéltári megőrzésre. Minthogy az ostrom során a leg= több központi kormányszerv irattára kisebb=nagyobb mérvű pusz= tulást szenvedett, különös jelentősége van annak, hogy a Hadilevél= tár által korábban lefoglalt, most már üressé vált, de mai állapotuk* ban iratok befogadására alkalmatlan raktárhelyiségeket mielőbb helyreállítsák és az Országos Levéltár végre elláthassa egyik továbbra már el nem odázható legfőbb feladatát. A másik fontos szempont, ami a helykérdést az Országos Levéltár számára égetővé teszi, az, hogy a háborús események, valamint a földbirtokreform végrehaj= tása során egyre több családi és magánlevéltár sorsa válik kérdé= sessé, e levéltárak közül, amelyek elsősorban az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének rajzához szolgáltatnak pótolhatatlan fora rásanyagot, az országos jelentőségűek elhelyezése szintén az Orszá= gos Levéltárra vár. A tönkrement berendezési tárgyak pótlására azonkívül, hogy a legszükségesebb bútordarabokat használhatóvá tették, egyelőre még gondolni sem lehetett. Egyetlen komoly eredmény, hogy az eltűnt Leica=fényképezogépek pótlására az Országos Levéltár egy darab Mod. I. a. típusú y$ Elmar=Iencséjű Leica=t vásárolt, s így a fényképészeti laboratórium újra megkezd* h ette a munkát. A tulajdonképeni levéltári munka elsősorban a veszélyeztetett iratanyag mentésére és viszonylagos biztonságba helyezésére szorít* kozott. További munka volt az ostrom alatt feldúlt, rendjében meg* bomlott iratanyag szétválogatása és olyan formában való elhelyezése, hogy a kutatás számára hozzáférhető legyen. Nehéz munkával sikes rült a felhalmozott, pusztuló, poros iratkötegekből és könyvekből tökéletese^ használható, rendezett iratsorozatokat helyreállítani. E munka során befejeződött az egykori magyar királyi helytartós tanács iratanyagának elhelyezése és elhelyezés közben az iratok keletkezését az eddiginél jobban érzékeltető felállítási rend beveze* tése. Befejeződött továbbá a magyar kamara archívumának és registratúrájának, a regnicoláris, a nádori, az országbírói levéltár* nak, végül a kincstári jogügyigazgatóság iratanyagának felállítása. Befejeződött azután a volt kir. kúria i848=ig terjedő anyagának, valamint a tárnoki és a személynöki szék iratainak felállítása, egy* szersmind megkezdődött a többi bírósági levéltárak anyagának szét* választása. Befejeződött végül az abszolútkori közigazgatási ható» ságok iratainak rendezése és a kutatás számára való hozzáférhetővé tétele. Befejeződött az erdélyi kancellária iratainak és segédkönyvei*