MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1974-ben végzett munkájáról. • 1976. [LK 1976/1. 126-158. p.]

Krónika 127 6,31 6,84 0,47 0,47 14,17 13,59 8,45 6,86 1,60 1,65 19,02 18,41 6,46 6,83 8,45 5,73 1974 1973 K i a dvány készítés Közművelés Tájékoztató- és kutatószolgálat Vezetés, képzés Könyvtár Ügyvitel Szabadság Egyéb A fenti adatok inkább csalódottság, mint elégedettség érzetét keltik bennem. Csalódottságét azért, mert az a várakozás, amelyet munkánk jellegének alakulását illetően ötéves tervünkben kifejtettünk, nem teljesült. Attól a ténytől, hogy 1970-ben, az Új Magyar Központi Levéltár megalakulása után, lezárult, rendszeresen már nem gyarapodó levéltár lettünk, munkánk jellegének alakulásában kettős változást vártunk. Egyrészt azt, hogy kettős rendeltetésünk közül anyagunk minél jobban használhatóvá tétele, azaz feltárása fog nagyobb súlyt kapni, szemben a korábban nagyobb kapacitást lekötő biztonságos megőrzéssel. Másrészt pedig azt, hogy munkánkban a tudományos jelleg fog erősödni az igazgatásival szemben. 1974-ben anyagunk gyarapítására és védelmére, azaz biztonságos megőrzésére ugyan viszonylag kevesebb időt fordítottunk mind annál, amennyit éves és ötéves tervünk előirányzott, mind pedig annál, amennyit tavaly fordítottunk: státusbeli dolgozóink kapacitásának 20,10, összes dolgozónk kapacitásának pedig 19,85 %-át. Ötéves tervünk 22,64, az éves pedig 22,78 %-ot irányzott elő erre a munkafajtára, a tavalyi teljes ráfordítás pedig 20,20% volt. E csökkenéssel azonban nem járt együtt a minél jobban használhatóvá tételre, azaz az anyagfeltáró munkára fordított kapacitás növekedése, ellenkezőleg ez a kapacitás is csökkent, mind az éves és ötéves előirányzattal, mind pedig a tavalyi ráfordítással szemben. Anyagfeltárásra, azaz rendezésre, selejtezésre és segédletek készítésére 1974-ben státusbeli dolgozóink kapacitásának 15,86, teljes kapacitásunknak pedig 15,22%-át fordítottuk. Ötéves tervünk 19,88, az éves pedig 17,68%-ot irányzott elő, a tavalyi teljes ráfordítás 19,42% volt. Munkánk tudományos jellegének erősödését, vagy gyengülését, ha nem is kizárólag, de leginkább azon mérhetjük le, hogy tudományos dolgozóink kiadványok készítésére kapacitásuknak milyen hányadát fordítják. 1974-ben 47 tudományos dolgozónknál ez az alábbiak szerint alakult: 1974 1973 1971—75 Tény Terv Tény Terv Kiadványkészítés 17,80 21,61 18,80 23,65 A kiadványkészítésre fordított viszonylagos kapacitásunk tehát 1974-ben minden vonatkozásban csökkent. A magyarázatát ennek egyrészt a tudományos gárda megfiatalodásában, másrészt — és ez a feltáró munkára fordított kapacitás csökkenésére is vonatkozik — az igazgatási jellegű feladatoknak az ötéves terv készítésekor előre nem látott növekedésében találjuk meg. Tájékoztató- és kutatószolgálatra a tervezett 13,60 és a tavalyi 13,56 helyett teljes kapacitásunknak 14,17 %-át, vezetésre, képzésre és továbbképzésre a tervezett 8,21 és a tavalyi 6,86 helyett 8,45 %-át fordítottuk. A növekedés e két munkafajtánál még nem volt jelentékeny. Az ügyvitelnél már sokkal inkább. Ez a munkafajta a tervezett 16,80 és a tavalyi 18,41 helyett teljes kapacitásunknak 19,02%-át kötötte le, többet, mint a rendezés, selejtezés és segédletkészítés együttvéve, majdnem annyit, mint az anyaggyarapítás és anyagvédelem. A legnagyobb eltérés a tervezett és a tényleges időigény között az előre pontosan nem látható ún. „egyéb" munkáknál volt. Ezek nagyobb része nem is valamilyen elfoglaltságot jelentett, hanem különböző okok miatt bekövetkezett kiesést a munkából. Ha lehetett, pótoltuk az ilyen kieséseket időszaki dolgozók foglalkoztatásával, sokszor azonban erre nem volt lehetőség. Teljes kapacitásunknak 8,45 %-át vette el az „egyéb" rovat, szemben a tervezett 3,68 és a tavalyi 5,73 %-kal. Ötéves tervünkben pedig csupán 0,32% volt ilyen célra előirányozva. Munkánk tervszerűsége és jellege elsősorban az „egyéb" rovatban összefoglalt előre nem látott kiesések és nem levéltári elfoglaltságok miatt nem alakult úgy, ahogyan vártuk és szerettük volna.