MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

380 Krónika III. A LEVÉLTÁRAK IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE A levéltárak a Levéltári Igazgatóság által összeállított irányelvek alapján készítették el munkaterveiket. Ezek, valamint beszámolóik véleményezéséről, illetve a két országos levéltár esetébenjóváhagyásáról ugyancsak a Levéltári Igazgatóság gondoskodott. 1972-ben a Levéltári Igazgatóság a két országos, valamint a Veszprém, Vas és Bács megyei, 1973-ban a Fejér, Komárom és Nógrád megyei Levéltárban tartott szakmai vizsgálatot. A szakmai problémák megvitatására és az országosan egységes módszertan kidolgozására a Levéltári Igazgatóság évente 2—2 igazgatói értekezletet tartott. Az 1973. őszi értekezletre már a tanácsok művelődésügyi osztályai is meghívást kaptak. 1972 júniusában Fonyódligeten a levéltári terminológiai szótár és az iratképző szervek nyilvántartása, szeptemberben Miskolctapolcán az 1973. évi irányelvek, a reformkori követutasítások tematikus segédlete, valamint a fondtörzskönyv vezetésének munkautasítás tervezete, 1973 májusában Siklóson a levéltári értékhatár kérdése, a levéltári középkáderek továbbképzése, valamint az irattáros tanfolyamok tematikája, októberben Egerben a tanácsi új iratkezelési rendszer tervezete, végül a levéltári anyag tárgyi átrendezésének munkautasítás-tervezete került megvitatásra. Két év alatt csupán a Zala megyei Tanács vitte VB elé a levéltár helyzetének, munkájának és fejlesztésének problémáját. Annak ellenére, hogy a tanácsok többsége lehetőségeihez képest támogatja a levéltárak fejlesztési igényeit, a szakmai irányítás területén passzív marad, azt továbbra is teljesen a Levéltári Igazgatóságtól várja. Elsősorban a levéltárak igazgatási tevékenysége lehetne az a terület, ahol az irányítást a tanácsoknak fokozatosan át kellene venniök. A közművelési munka koordinálását megyei szinten a művelődésügyi osztályoknak erősebben kézben kellene tartaniok. Az iratanyag levéltári feldolgozásának közvetlen irányítása hosszú ideig még a Levéltári Igazgatóságra vár, bár a lehetőségek (igazgatói értekezletek, folyóiratok stb. révén) adottak ahhoz, hogy a levéltárak tanácsi referensei e szakterület főbb problémáival is megismerkedhessenek. Két év munkájának és problémáinak felvázolása után a levéltári terület előtt álló legközvetlenebb feladatok közül az alábbiak emelhetők ki. a) A tanácsi levéltárakat a többi megyei szintű közművelődési intézmény színvonalára kell fejleszteni. A levéltárügyet minisztériumi szinten is a rokon területekkel azonos szintű központi támogatásban kell részesíteni. b) Néhány fontos, több éve folyó országos feladatot (új iratkezelés bevezetése, fondjegyzékek megjelentetése, ágazattörténeti tanulmányok elkészítése) 1975 végéig le kell zárni. Ezekkel a következő 5 éves tervet már nem lehet megterhelni. c) Ki kell munkálni és a tanácsokkal meg kell vitatni a következő 5 éves terv fejlesztési és szakmai irányelveit. d) Ki kell dolgozni a középkáderképzés egységes, korszerű rendszerét. e) A közművelő munka egyes ágaira (pl. a levéltári kiállítások rendezésére, a levéltári szakköri foglalkozásokra) módszertani ajánlásokat kell összeállítani. f) A levéltárak munkájának megismertetésére és népszerűsítésére tervezetet kell készíteni. Balázs Péter SZILÁGYI LÓRÁND 1908—1974 Nagy hivatástudattal és tervszerűen készült a tudományos pályára. Egyetemi évei alatt az Eötvös-kollégiumban már pontosan kialakult benne, hogy diplomatikával és kormányzattörténettel fog foglalkozni. Szentpétery Imre irányításával több mint két évig dolgozott az Országos Levéltárban doktori disszertációján. Több ezer oklevél ment át a kezén. A kancelláriai jegyzetek segítségével világosságot derített a kancellária munkájára, felismerte a királyi tanács átalakulását abban az irányban, hogy az ügyek előterjesztésében egyre inkább a szakszerűség érvényesül és egyre nagyobb szerephez jutnak a királyi kancellária titkárai. (A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458—1526.) A doktorátus letétele után 1930-tól Bécsben folytatta levéltári kutatását a Habs-