MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Veres Miklós: Egyházi szaklevéltáraink öt éve 1969-1974. • 1975. [LSZ 1975/1. 167-177. p.]

Az Evangélikus Egyházhoz 1 központi és 4 gyülekezeti levéltár tartozik. Végül egy-egy szaklevéltárat tart fenn a Baptista Egyház, a Görögkeleti Szerb Egyház, az Izraelita Egyház és az Unitárius Egyház. Az egyházi szaklevéltárak anyaga történeti forrásérték szempontjából nagyon gazdag és hasznosan egészíti ki az általános (állami) levéltárak anyagát. Elsősorban a katolikus levéltárak irataiban lehet olyan értékes adatokat találni, amelyek különösen a feudális korszakbeli témák kutatásánál szinte nélkülözhetetlenek. A kapitalista korszakkal foglalkozó kutatók sem hagyhatják figyelmen kívül e levéltárak anyagát, akár gazdaság-, vagy kultúrtörténeti, akár politikai vagy helytörténeti témákon dolgoznak. Mint ismeretes, a Katolikus Egyház volt az ország egyik legnagyobb földbirtokosa, és a felszabadulás előtti oktatási intézmények jelentős része is az egyházak kezében volt. Az egyházak vezető főpapjai mint az országgyűlés felső táblájának a tagjai, majd mint főrendiházi, illetőleg felsőházi tagok az ország politikai életében is fontos szerepet játszottak. A nagyobb katolikus szaklevéltárak legértékesebb anyagát a Mohács-előtti oklevelek és egyéb iratok, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (visitationes canonicae), különféle összeírások (conscriptiones parochorum, c." proventuum, c. animarum stb.), a dézsmajegyzékek (regesta decimarum), a földesúri és egyházi bíráskodási iratok (acta sedium dominalium, acta consistorialia). a gazdálkodási iratok (acta oeconomica, ill. acta dominiorum), az anyakönyvek (matriculae baptisatorum, m. copulatorum, m. mortuorum) stb. alkotják. Külön említést érdemel a pannonhalmi Bencés Eőapátsági Levéltár, amely a XI. századtól szinte folyamatosan fennmaradt, páratlan értékű anyaggal rendelkezik. Nagy értéket képviselnek továbbá a ferences és a piarista rend história domusai is. A protestáns szaklevéltárak - bár későbbi időtől kezdődően - szintén értékes forrásanyagot őriznek, amelyek az oktatás- és kultúrtörténetre, a politikai és helytörténetre, az egyházi önkormányzatra, az egyházi és községi vezetés összefonódására stb. tartalmaznak hasznos adatokat. Jóllehet kisebb mértékben és rövidebb időszakot átfogóan, de a többi egyház szaklevéltáraiban is vannak értékes és a történetírás számára hasznosítható iratok. Ezeknek közkinccsé tételét is fontosnak tartjuk, mert hiszen minden egyház levéltári anyagában különleges értékkel bírnak és a helytörténeti, demográfiai kutatásoknál szinte nélkülözhetetlenek a régi időkben keletkezett anyakönyvek, mivel - mint köztudomású - az állami anyakönyvezés bevezetésére csak 1895-ben került sor. Az egyházi levéltárakba adományként vagy letétként családi levéltári anyag is került, amelynek a történeti kutatás szempontjából szintén nagy jelentősége van. így pl. a Ref. Egyház Zsinati Levéltárában találhatók Tisza István volt miniszterelnök iratai, a pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban pedig a Lónyay család levéltárának egy részét őrzik. 168