MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1971-ben. • 1972. [LK 1972/2. 543-563. p.]

Krónika 547 A Szocialista Kultúráért kitüntetésben Bélay Vilmos, Horváth Jánosné és Schmidt Ádámné (mindhárman az Országos Levéltárban), a Kiváló Dolgozó kitüntetésben, Hodu Gyuláné, Müller Frigyes, R. Szabó Pál (mindhárman az Országos Levéltárban) és Herizély Lászlóné (Pest megyei Levéltár) részesült. Szabó Ferenc (Gyula) a TIT Kiváló Dolgozója, Horváth Zoltán (Sopron) a Lackner Kristóf Emlékérem és Ihász István (Veszprém) a Tanácsi Munkáért kitüntetést kapta, Béres András (Debrecen) pedig Hajdú-Bihar megye és Debrecen város művészeti díjában részesült. Levéltári területen az év folyamán került első ízben sor a törzsgárda-jutalom kiosztására. , Kátai István, aki a szentesi levéltárnak évtizedeken át lelkiismeretes, szorgalmas dolgozója volt, nemsokkal nyugalományba vonulása után tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emlékét kegyelettel / megőrizzük. / III^A gyűjtőterület felügyelete A gyűjtőterület felügyelete — beleértve az új iratkezelési rendszer bevezetésével kapcsolatos levéltári teendőket is -— mind a Levéltári Igazgatóság és az Új Magyar Központi Levéltár, mind a tanácsi levéltárak munkatervében kiemelt helyet kapott. A Levéltári Igazgatóság ellátta a 30/1969. sz. kormányrendelet 3. §-ában a művelődésügyi miniszterre ruházott feladatokat, elkészítette a társadalmi szervezetek és szövetkezetek iratkezelési szabályzatait, és közreműködött a Művelődésügyi Minisztérium iratkezelési szabályzatának elkészítésében. A fentebbi kormányrendelet 18. §. 1. és 4. bekezdése alapján az Igazgatóság a levéltárakon kívüli tudományos és egyéb intézményekben visszamaradó levéltári anyag őrzéséről és kezeléséről miniszteri utasítástervezetet készített. Az Új Magyar Központi Levéltár illetékes referensei aktívan közreműködtek a minisztériumok iratkezelési szabályzatainak elkészítésében. A tanácsi levéltárak számára kibocsátott irányelvekben a Levéltári Igazgatóság azzal a várható körülménnyel számolt, hogy 1970. helyett — a 34/1970. sz. kormányrendelet értelmében —• a helyi szervek iratkezelési szabályzatainak véleményezése 1971-ben megtörténik. Valójában a vártnál sokkal kevesebb (levéltáranként 25—90) iratkezelési szabályzat véleményezése történt meg. A levéltárak jelentése szerint ezek a szabályzatok meglehetősen vegyes értékűek. Különösen sok probléma vetődött fel a gazdasági szervek iratkezelési szabályzataival, mert az esetek többségében mechanikusan átvették a központi szabályzatok rájuk csak többszörös áttétellel vonatkozó rendelkezéseit, illetve szabályzataikat külső munkaközösségek vagy egyes személyek készítették el. A Baranya megyei Levéltár jelentése szerint egy-egy szerv iratkezelési szabályzatát átdolgozás céljából kétszer-háromszor is vissza kellett küldeni. A Tolna megyei Levéltár közlése szerint az új iratkezelési rendszer bevezetését még az a körülmény is gátolta, hogy a szükséges kezelési nyomtatványok nem készültek el. Az új iratkezelési szabályzatok véleményezésével párhuzamosan megkezdődött a levéltári értékhatár fölé eső iratokat őrző szervek jegyzékének revideálása is. Néhány levéltár máris módosította az ellenőrzendő szervek számát, e munka egységes szempontú elvégzése azonban még hátravan. Az ellenőrzések száma az előző évihez viszonyítva az Új Magyar Központi Levéltár esetében jelentősen növekedett: az előző évi 239 szerv 498 alkalommal történt ellenőrzésével szemben 1971-ben 645 szervet 920 alkalommal kerestek fel. A tanácsi levéltárak mind a székhelyükön levő szervek ellenőrzését (1970-ben 624 helyi szervet 711 alkalommal, 1971-ben 639 szervet 725 alkalommal kerestek fel), mind a vidéken levőket (1970-ben 1555 szervet 1711, 1971-ben 2129 szervet 2250 alkalommal) fokozták, s összesítve 1970-ben 2179 szervet 2422, 1971-ben 2768 szervet 2975 alkalommal kerestek fel. Feltűnő viszont, hogy lényegesen csökkentette az ellenőrzések számát a Fővárosi Levéltár: az 1970. évi 119 ellenőrzés helyett 1971-ben mindössze 45 ellenőrzést végzett (III. tábla — Id. az 548. oldalon). A tanácsi levéltárak jelentéseiből nyomon követhető az a törekvés is, hogy az ellenőrzési munkát az eddiginél rendszeresebbé tegyék: egyes levéltárak (Salgótarján, Szekszárd) egy-egy közigazgatási egység, mások (Eger, Gyula, Sopron) egy-egy szakágazat (gazdasági szervek vagy ezeken belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek) szerveit keresték fel. A Békés és Heves megyei Levéltár a mezőgazdasági termelőszövetkezetek irattári helyzetéről összefoglaló tanulmányban is be fog számolni. A Fejér megyei Levéltár körlevélre beérkezett válaszok alapján 159 általános iskola és 65 mezőgazdasági termelőszövetkezet irattári helyzetét mérte fel. Itt jegyezzük meg, hogy a Győr-Sopron megyei Földhivatal intézkedett az 1909. évi V. te. alapján készült községi kataszteri nyilvántartások összegyűjtéséről, majd levéltárba adásáról. A levéltárak ez évben is foglalkoztak az irattárosok és iratkezelők továbbképzésével. A Borsod megyei Levéltár és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár jelentése a mezőgazdasági termelőszövetkezet iratkezelői számára (az előbbinél 145, az utóbbinál 30 fő) tartott előadásokról és konzultációkról számolt be. 23*