MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
S[inkovics] I[stván]: Az Országos Levéltár 1940-46-ban. • 1946. [LK 1946. 326-337. p.]
330 SZEMLE az; Országos Levéltár tisztviselői több száz közlevéltár és irattár, valamint magánlevéltár adatait helyszíni szemléken jegyezték fel. E jelentések fogják adni a kiindulási pontot a levéltári törvénnyel új alapokra helyezett levéltári felügyelet gyakorlati érvényesítéséhez. Szintén a nem háborús feladatok közé tartozott, csak a levél* tári értékeknek a háborúval járó pusztulása ad utólag az eredeti célon túlnövő jelentőséget az Országos Levéltár alkalmazottjai által a különféle vidéki és részben külföldi levéltárakban •— közülük nem egy azóta meg is semmisült — végzett fényképezésnek. A köz* vétlen cél a nehezebben hozzáférhető levéltárak anyagának meg* nyitása volt a történetírás számára, a felvétel azonban, miután az eredeti a háború áldozata lett, az iratanyag megőrzője és közvetítője lett a jövő számára. Az Országos Levéltár alkalmazottjai hordoz* ható készülékekkel, a felvételeket a helyszínen elő is híva, lefény* képezték a pozsonyi levéltárak, a szepesi káptalan hiteleshelyi orszá* gos és részben magánlevéltárának, valamint a Pongrácz*család bas* halmi levéltárának középkori anyagát. A filmek másolása és nagyi* tása azután az Országos Levéltár fényképészeti laboratóriumában történt. Állandó fényképezés folyt az Országos Levéltárban is: a magánszemélyek által bemutatott, vagy ideiglenesen átengedett levéltárak, egyes darabok megörökítése. A fényképgyüjtemény és a filmtár anyaga évenként általában 1500—3500 felvétellel gazda* godott. A háborús időkben az Országos Levéltár folyóiratának, a Levél* tári Közleményeknek XVI—XIX. évfolyamai jelentek meg. Közű* lük a XVIII—XIX. összevont évfolyam valamennyi közlését az Országos Levéltár tisztviselői írták, és a kötetet dr. Herzog József főigazgatónak ajánlották fel születése hatvanadik évfordulóján. Meg* jelent továbbá az Országos Levéltár kiadványai sorában Ember Győzőnek A m. kir. helytartótanács ügyintézése 1724—1848. с munkája, amely az ügyintézés ismertetésén kívül részletes áttekin* test ad a helytartótanács valamennyi tisztviselőjéről. A több vonalon folyó munkákat erőszakos kézzel egyszerre megállította, az eredményeket részben semmivé tette, sőt az Orszá* gos Levéltár egész iratanyagát pusztulással fenyegette, hogy a meg* szálló német erők a magyarság évszázados értékeit feláldozva, 1944 végén a főváros védelmére rendezkedtek be. A budai várhegy északi végén álló Országos Levéltár kima* gasló épülete — ilyen eshetőségre helyének kiválasztásakor senki sem gondolhatott — ötven napon át a tűzharc központjában volt, és maga az épület szinte jóvá nem tehető károkat szenvedett. Részben repülőbombáktól, részben tüzérségi lövedékektől mintegy száz telitalálat érte, s a találatok az épület külső falfelületén minden* felé zúzódásokat okoztak, több helyen nagy foltokban a falakat is kidöntve. A tetőzet súlyos sérüléseket szenvedett, az összes ablakok betörtek, az ajtókat kiszakította a légnyomás, a csatornák leszakad* tak, az ablakvasak behajoltak. A legkomolyabb veszteség az volt, hogy az épület jobb raktárszárnyán a III. emeleti raktár, feltevés szerint gyújtólövedék becsapódása folytán, rövid idő alatt teljesen
