MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A Magyar Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1969-ben. • 1970. [LK 1970/2. 365-385. p.]

372 Krónika bánya Rt. irataiban tárgyi továbbrendezést végeztek. A Népi Demokratikus Osztály 360 fm (elsősorban minisztériumi) iratanyag középszintű rendezéséről gondoskodott. A Fővárosi Levéltár jogszolgáltatási, igazoló bizottsági, kerületi tanácsi és vállalati iratokban egyaránt végzett rendezést. A Baranya megyei Levéltár 200 folyómétert meghaladó, községi földigénylő bizottsági, megyei és járási tanácsi, valamint egyetemi kollégiumi, végül községi iratok középszintű rendezéséről gondoskodott. A Bács-Kiskun megyei Levéltár a 150 folyómétert érintő raktárprofilírozási munka mellett középszintű rendezést végzett Baja város 1852 — 68. évi, valamint 13 község (zömmel 1949 — 56. évi) irataiban. A Békés megyei Levéltárat a szűkös raktárviszonyok késztették raktári rendezésre és átcsoportosításra. Középszintű rendezés a Gyulai Folyammérnöki Hivatal (1885 — 1944), az ármentesítő társulatok és a sarkadi Járási Tanács (1950 — 58) irataiban folyt. Békés megye alispáni hivatalának 1788 — 1867 közötti irataiban, továbbá a megyebeli direktóriumok anyagában a levéltár darabszintű rendezést végzett. Miskolcon a kényszerű iratszállítások és raktári átcsoportosítások emésztették fel a rendezésre előirányzott időkeretet, s így a tervnek megfelelő rendezési munkát úgyszólván csak a sátoraljaújhelyi részleg végezhetett. Az év folyamán 1200 folyóméter anyag átrakása mellett a miskolci pénügyigazgatóság (1936 — 48), a kereskedelmi és iparkamara (személyi iratok A—G), az Abaúj-Torna vármegyei hivatalok (1917 — 39 közötti 16 fond), a sátoraljaújhelyi ügyészség (1882 — 1933), a bodrogközi, tokaji, sárospataki és sátoraljaújhelyi ipartestület (1882—1948), a sátoraljaújhelyi dohánygyár (1894— 1947) és 1« község (1850 — 1949) irataiban folyt középszintű rendezés. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltárban raktárrendezést részben a raktárak profiljának kialakítása érdekében (Szegeden), részben az állványok átépítésével párhuzamosan (Makón) végeztek. Több abszolutizmus kori Csanád megyei fond, az 1929 — 49. évi megyei árvaszék, Szeged város főispáni hivatala (1880 — 1950), Makó város árvagondnoka (1808 — 48), árvabizottmánya (1855 — 68) és árvaszéke (1929 — 36) és tanácsának VB-osztályai (1950 — 56), a kerületi munkásbiztosító pénztár (1930 —51) iratait középszinten rendezték. A Csongrád megyei 2. sz. Levéltárban megyei törvényszéki fondok (1724 — 1850), Hódmezővásárhely város tanácsa (1927 — 29) és polgármesteri hivatala (1921 —44), Csongrád város képviselőtestülete (1872 — 1944) és tanácsa (1872— 1929), Szentes város tanácsa (1703 — 1848), képviselőtestülete (1867 — 71) és polgármesteri hivatala (1866 — 1901), a szentesi járásbíróság (1872 — 1938), végül Szentes város tanácsa VB-ügyosztályai (1949 — 56) irataiban folyt középszintű rendezés. Székesfehérvárott a közép- és darabszintű rendezés — néhány kisebb és töredékes családi fond mellett — elsősorban a Tanácsköztársaság és a felszabadulás történetére adatokat tartalmazó fondokra, illetve fondrészekre terjedt ki. Győrött befejeződött a városi levéltár anyagának — ellenőrző rendezéssel egybekötött — ideális rendben történő felállítása, ami a selejtezések során szükségessé vált polckitöltésekkel együtt 450 folyóméter anyag megmozgatását indokolta. A levéltár a megyei földhivatal, a Vagon- és Gépgyár (1896— 1956.) irataiban középszintű, a Győr városi tanács VB-titkársága, begyűjtési osztálya és lakáshivatala irataiban ellenőrző rendezést végzett. Sopronban a levéltár megkezdte iratanyaga fondcsoportonkénti felállítását, aminek eredményeként a megyei részleg alsó helyiségeinek rendje kialakulóban van. A jelentősebb fondok közül rendezésre került Sopron megye törvényhatósági bizottságának, alispáni hivatalának, tiszti főügyészének, árvaszékének és közigazgatási bizottságának 1872—1949. közötti iratanyaga. Debrecenben a fondjegyzék szerinti ideális rend kialakítása érdekébenmásfélezerfolyóméter iratot kellett megmozgatni. A megyi tanács VB (1950 — 55) és Debrecen város I. kerületi tanács VB-osztályainak (1955 — 56) irataiban közép-, a Bihar megyei alispáni (1860—81) és a Debreceni városi tanácsi (1854 — 72) iratokban pedig darabszintű rendezést végeztek. A Heves megyei Levéltár befejezte az 1950—-56 közötti tanácsi iratok rendezését és leltározását. Ugyancsak elvégezték a kapitalista kori gazdasági szervek középszintű levéltári feldolgozását is. Esztergomban az esztergomi.városi és a komáromi járási tanács VB-szakosztályai, több község, a tatabányai betegpénztár (1906 — 49) és a dorogi bányatárspénztár (1899 — 1944) iratait rendezték. Salgótarjánban a levéltár a feszabadulás 25. évfordulója alkalmából leginkább kutatott nemzeti bizottsági, 1945 utáni tanfelügyelőségi, szabadművelődési felügyelőségi és gazdasági felügyelőségi iratok rendezéséről gondoskodott. A Pest megyei Levéltár 8 község iratait és a megyei tanács VB pénzügyi osztályától átvett mérlegeket és mérlegbeszámolókat, valamint ezek revizori anyagát középszintre rendezte, több abszolutizmus kori, nemzeti bizottsági és megyei tanácsi fondban pedig ellenőrző rendezést végzett. Kaposvárott részben az eddig több helyen szétszórt összefüggő irategyüttesek összevonása, részben a kutatottabb iratoknak a központi épületbe történő átszállítása érdekében kellett iratmozgatást végezni. 250 község iratainak ellenőrző rendezése mellett befejeződött a XVIII — XIX. századi vegyes megyei iratok középszintű rendezése. Nyíregyházán a levéltár alapszinten a nyíregyházi ferences rend, a nyírbátori minorita rend, a máriapócsi Bazil-rend, továbbá a földigénylő bizottságok, a kitelepítési kormánybiztos és az elhagyott javak kormánybiztosi hivatala, középszinten az 1848 — 49-es szabadságharc és a megyei árvaszék iratait rendezte. Szolnokon az állványzat felújítása kapcsán kellett majdnem 2 ezer folyóméter iratot leszedni, majd visszaállítani. A