SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - A levéltárosképzés két esztendejének tanulságai. • 1961. [LSZ 1961/2. 74-96. p.]

- 95 -összefoglaló, akár nem, a LH könnyen hozzáférhető minden résztvevő számára és igy megismerkedhet a külföldi államok levéltári szervezetével. A marxizmus-leninizmus

ismeretek fontossága is felmerül, de azt hiszem külön problémát nem jelent, hiszen az egyetemeken (akár bölcsész- akár jogi karon) szerzett képesités ezeket az ismereteket is magában foglalja. Egyébként a jegyzetprobléma különben sem lehet akadálya az ismeretek elsajátításának. Hiszen minden témához van bizonyos mindenki számára könnyen hozzáférhető irodalom. Legszükségesebb lenne tehát az egyes témákhoz ajánlott irodalom jegyzékének összeállítása, hogy addig is, amig a jegyzetek nem jelennek meg, a résztvevők foglalkozhassanak a témákkal. Végül a tanfolyam szervezésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy szükséges mind a helyi irányitás, mind pedig a központi konferenciák szervezése. A követelmények szintjének stabilizálódásával párhuzamosan azonban szükség lenne arra, hogy az egyes anyagokból számonkérésszerü, értékelt beszámoló legyen, hiszen ki-ki igy tudja igazán lemérni, hogy tanulása eredményes volt-e, másrészt pedig a LOK is világosabb képet kap a résztvevők felkészültségéről és az anyag elsajátittíátÓságáról. A számonkérés esetleg részleteiben megoldható lenne a helyi vezetőkön keresztül, és a központi beszámoló egy összefoglalóbb, nagyobblélegzetü, esetleg Írásbeli vizsga lenne, (gondolom pl. olyan, mint régebben az OL-ban a levéltári fogalmazói szakvizsga). Ez megnövelné az egész tanfolyam jelentőségét és bizonyos súlyt kölcsönözne neki. Egyúttal pedig megoldaná azt a ma még megoldatlan " kérdést, hogy biztosit-e a tanfolyam szakképzettséget, mely alapul szolgálhat a levéltári tudományos státusba való besoroláshoz. Mindent összevetve tehát megállapíthatjuk, hogy nem volt eredménytelen a kétéves tanfolyam és ha azokon a vonalakon tovább fokozódik a szervezettség, melyeknek anyagi kihatásai nincsenek (pl. kötelező