SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Polonyi Péter Pál: Levéltárigazgatók tanfolyami továbbképzése. • 1986. [LSZ 1986/2. 96-99. p.]

tozó kérdésekben, közelebb hozni tehát a megyéket a főhatóságaikhoz és különböző tudományos műhelyekhez; 2. egy szintre hozni s tartalmilag is összehangolni a résztvevők tájékozottságát, s ezáltal elősegíteni (de nem erőltetni!) bizonyos szakmai konszenzust; 3. végül hozzájárulni a megyei levéltárak problémáinak szélesebb hivatali, főhatósági körben való megismertetéséhez. Ezek megvalósításához olyan tematikát állítottunk össze .(természetesen az igények feltérképezése után!), .amely mindegyik 3 napos szakaszban egy általános, egy szakmai és egy fakultatív részre tagolódik. Az általános részt úgy alakítottuk ki, hogy abban a megyei közművelődésben, oktatásban és tudományos életben egyaránt fontos közéleti szerepet játszó levéltárigazgatók a legkülönbözőbb politikai, ideológiai, gazdasági és tudományos témákban tájékozódhassanak. A közgyűjtemények, levéltáraik tevékenységét, gazdálkodását, fejlesztését meghatározó gazdasági helyzettel, gazdaságpolitikával, a VII. ötéves tervvel foglalkozó előadások (Marschall Miklós, Művelődéskutató Intézet, Szepesi György, Országos Tervhivatal, Szoboszlai György, Társadalomtudományi Intézet, Véghelyi József, Művelődési Minisztérium) mellett politikai rendszerünk fejlődési ellentmondásairól (Schmidt Péter, .ELTE), az államigazgatás átszervezési folyamatának irányáról, koncepcióiról (Kara Pál, Államigazgatási Szervezési Intézet), a marxizmus legjellemzőbb kelet-európai, s ezen belül hazai értelmezéseiről (Hülvely István, Társaidalomtudományi Intézet), a mai miagyar társadalom rétegződéséről (Utasi Ágnes, Társadalomtudományi Intézet), a Kelet-Közép-Európái nemzetiségi helyzetről és nemzetiségi politikáról (Arday Lajos, Magyar Külügyi Intézet), a „zöldek"-ről és az alternatív mozgalmakról Nyugat-Európában (Papp Zsolt, Társadalomtudományi Intézet) volt szó ebben a résziben. Az „általános szakmai" rész témáinak kiválasztásakor ügyeltünk arra, hogy elkerüljük a szűkebb, belső szakmai továbbképzésekkel kapcsolatos átfedéseiket, és hogy a levéltárak és más szakmák érintkező területei is szóba kerüljenek. Ennek megfelelően a nagyobb témakörök a következők voltak: a tanácsi ügyvitel, iratképzés, iratkezelés, a gépi ügyvitel fejlesztése (Fonyó Gyula, Minisztertanács Tanácsi Hivatala), a tudományos kutatóhelynek nem minősülő megyei levéltáraknak az OTKA, az OKKFT és a Művelődési Minisztérium pályázatain való részvételének lehetőségei, a tudományos kutatás finanszírozásának új rendszere (Hargitai Gábor, Tudománypolitikai Bizottság, Bakos István, Sály Attiláné, Tudományszervezési Intézet), a közgyűjteményügy, a levéltárügy kiemelt VII. ötéves tervidőszakbeli feladatai az állagvédelem, a tudományos kutatás hatékonyabb koordinálása, a szakmai eljárások korszerűsítése és az oktatási 'program végrehajtásában való közreműködés terén (Villangó István, Molnár József, Művelődési Minisztérium), az oktatás és a levéltárügy kapcsolata, az OKTV-pályázatok, az 1986-ban induló középiskolai iratkezelői fakultáció, a gimnáziumi történelem fakultáció 1977. évi tankönyvi, a levéltári fakultáció 1989. évi tantervi korrekciójának munkálataiba és a pedagógusképzésbe való bekapcsolódás lehetőségei (Némedi Mária, Pálfalvi Márta, Művelődési Minisztérium, Korányi István, Országos Pedagógiai Intézet), történészek észrevételei a megyei levéltárak munkájával, a XX. századi történetírás helyzetével kapcsolatban, végül olyan tudományos intézetek kutatási tervei, .amelyekkel a levéltári együttműködés kölcsönösen szükséges és hasznot hajtó lenne (Benda Kálmán, Glatz Ferenc, Vida István, Vörös Károly, Történettudományi Intézet, Juhász Gyula, Országos Széchényi Könyvtár magyarságkutató csoport, Katona Tamás, Európa Könyvkiadó). A tájékoztatókat minden esetben meglehetősen fesztelen, oldott légkörű konzultáció követte. Fakultatív jelleggel lehetőséget biztosítottunk országos közgyűjtemények, számítógépes információs központok 97