SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]

A levéltári segédleteket adatszolgáltatásuk szintje és módszere szerint osztályozzuk. A segédlet szintjén azt értjük, hogy milyen szintű' levéltári egységekig irja le a levéltári anyagot, hogy milyen szintű levéltári egységekre vonatkozó adatokat közöl. Mint a rendezésnél, itt is - egyszerűség kedvéért - három szintről: alap közép- és darab szintről szoktunk beszélni. A segédlet módszere kétféle lehet: szintetikus, azaz öszszefoglalóan meghatározó vagy analitikus, azaz részletesen kifejtő. Akármilyen szinten készül is a segédlet, e két módszer valamelyikét alkalmazhatja. A szintetikus segédlet az alapul vett levéltári egység tárgyát Összefoglalóan határozza meg, az analitikus segédlet ugyanennek a levéltári egységnek a tartalmát részletesen fejti ki. Az előbbi módszer a gyors tájékoztatást éa tájékozódást teszi lehetővé, az utóbbi módszer a tudományos igényeket jobban kielégiti. • A legfontosabb levéltári segédlettipusok a fondjegyzék, a repertóxium és a lajstrom. ^ fond

jegyzék alap

szintű, szintetikus segédlet. Eredetileg nyilvántartási célú. de abban a formájában, ahogyan közre szokták adni, a tájékoztatást is szolgálja. Az egyes levéltárak fondjegyzékei adják a legalapvetőbb tájékoztatást arról, hogy e levéltárak milyen levéltári anyagot őriznek. A fondjegy zék a fondok rendszerének megfelelő sorrendben közli a levéltár őrizetében levő valamennyi fond jelzetét /törzsszámát/, cí mét, korát és terjedelmét, tehát a fondképző nevét /gyűjteményeknél a fondkialakitó nevét vagy a gyűjtemény alapjellegét/. A fond kora a benne foglalt iratanyag keletkezésének ideje. A kort általában két évszám: az iratok létrejöttének két szélső évhatára jelzi. A fond terjedelmét folyóméterben kell kifejezni /gyűjteményeknél a terjedelem esetleg darabszámmal is