SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]

valót/ cognatikusnak nevezzük. A vérrokonság /consanguineitas/ a közös őstől leszármazottak megjelölésére szolgál. Egyenesééi vérrokonok /linea directa/ a nagyapa, apa, fiu,'unoka, oldal­ ági vérrokonok /linea collateralis/ közös őstől származnak, egymással azonban nincsenek leszármazói kapcsolatban /nagybácsi, unokaöccs, unokatestvérek/. A családi levéltárait rendezésénél r különös jelentősége van a család egye3 tagjai és ágai egymás­hoz való viszonyának. A közöa őstől leszármazottak között meg­különböztetjük a család idősebb és ifjabb ágát , vagyis az idő­sebb és ifjabb testvértől leszármazókat. Nemcsak az ingatlan vagyon, a rangok, cimek -öröklése, de még az iratok áthagyomá­nyozása tekintetében is jelentett bizonyos előjogokat az idő­sebb ághoz tartozás. A vér ro konsági fokozaton /consanguineitas/ a két vérrokon közti genealógiai távolságot értjük. Egyenes­­ágon apa-fiú első, nagyapa-unoka másodfokú vórrokonok.­Só^orság /affinitás/ az a rokoni kapcsolat, amely a férjet felesége, ill. a feleséget 'férje vérrokonaihoz /elsősorban testvéreihez/ füzi. - Az oldalági vórrokonság foka a római és a mai világi jog szerint a két vonalon - a közös őst leszámít­va - található személyek számához igazodik. Tehát a testvérek másodfokút unokaöcs é3 nagybácsi harmadfokú, az unokatestvérek negyedfoká vérrokonok. A genealógiai vizsgálódásoknak mindig az egyes ember a tárgya. Az egyed a kiindulópont. Akár azt nézi, hogy az illető nemzedékek során visszafelé haladva r ki-mindenkit mondhat ősének, akár pedig azt, hogy tőle időben napjaink felé jőve, ki-mindenkinek volt az őse. Az előbbi vizsgálódások az egyes embert passziv, az utóbbiak pedig aktiv szerepében vizsgálják, ha $zt kutatjuk, kik vettek részt az egyes ember létrejöttében. Ha tehát tőle felfelé menve /ascendens/állitjuk össze a szár­mazási adatokat, őstáblát kapunk. Tőle lefelé haladva /descen ­dens/ pedig leszármazási táblát. Az utóbbit fa alakjában is szokták ábrázolni. Az ősök száma fölfelé menve a mértani halad­vány arányéban növekszik. Fanden embernek két szülője /2^/, 2 3 A. négy nagyszülője /2 /, 8 dédszülője /2v, 16 szépszülője/2 /, c • 32 ükszülője /2*y van és igy tovább, a végtelenségig. Kérdés, lo6 ki

Next

/
Thumbnails
Contents