SZAKMAI KÉPZÉS
Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]
ter - minthogy külügyi osztály szervezését a törvény nem irányozta elő - a felmerülő külügyi kérdésekkel is foglalkozott/ ^ /Magyarország rövid életű külpolitikai önállósága a szabadságharc bukásával megszűnt, s azt csak a Habsburg-birodalom azét-, esése után nyerto vissza./ A márciusi törvényekkel megteremtett alkotmányos királyság 1848 októberéig állt fenn. Bécsben csupán a forradalmi helyzetben kelt, ideiglenes engedménynek tekintették a ininioztérium kinevezését. Az áliamkonfereneia, semmibe véve a polgári miniszteriális kormányzási forma bevezetését, nem volt hajlandó a birodalom, bonno Magyarország ügyeinek központi intézéséről lemondani. A hadügy legfőbb irányitáaát a magyargyűlölő Jellaceica Jőzaof horvát bán kezébo adták. Ez szinte semmissé totto a magyar honvédelmi miniszter hatáskörét. A Batthyány-korinány hasztalan kísérletezett átmeneti engedményekkel, a szakadék Bécs és Pest között egyre jobban elmélyült, sőt a nemzetiségek egy részének fellázadásával, a teljhatalmú megbízottá kinevezett Jellacsios támadásával a teljes szaki* , tás is bekövetkezett, Októberben Batthyány miniszterelnök lemondott. Arról, hogy a király uj kormányt nevezzen ki, immár sző sem lehetett. A forrongó ország mégsem maradt kormány nélkül. Szeptemberben, az országgyűlés egy bizottságot küldött ki, amelynek az önvédelemre mozgósítható katonai erőkről kellett tájékozédnia a az országgyűlésnek ezekről felvilágosításokkal szolgálnia. A miniszterelnök a harctereket járta. Ez alatt a végül is 8 képviselőből és 4 felsőházi tagbői álló Honvédelmi Bizottmány végrehajtó szervvé vált. Hatásköre kiterjedt minden olyan intézkedésre, amelyet az adott helyzet megkívánt. Batthyány miniszterelnök lemondása után az országgyűlés Magyarország törvényes kormányává tette a Honvédelmi Bizottmányt. A kormány forradalmi jellege abban a szükségképpeni tényben is megmutatkozott, hogy csak az orazá/yryülésnek volt felelős. Elnöke Kossuth Lajos lett, aki a kormánnyá alakult Bizottmány munkájában a minisztériumi apparátusra támaszkodott. A rainiaztériumokat vezető államtitkárok a Bizottmány tagjai lettek. Az ily módon létrejött kettősséget rövidesen ugy szüntette
