SZAKMAI KÉPZÉS
Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]
szerinti, hármas tagoltságát. x Magyarország középső része másfél évszázadig a feudális abszolutista török császárság ré3ze volt. Mint a császárság többi tartományát, Magyarországot is kormányzóságokra /vila jetekre/, ill. kerületekre /szandzsákokra/ osztva kormányozták. A változó számú vilajetek felett a budai vilajet fejő, beglerbégje /pasája/ gyakorolt felügyeletet. Az igazgatás helyi szervei a városok és községek voltak, amelyeknek belkormányzatát a törökök érintetlenül hagyták. A megyei rendszert azonban megszüntették. A megyék vezetősége nem-is maradt a helyén; legtöbbje a királyi Magyarország területére menekült. A középfokú igazgatás mégsem szűnt meg teljesen. A törökök által megszállt vagy általuk veszélyeztetett területen az egymáshoz közel eső községek paraszti önkormányzatban /parasztvármegyé ben/ egyesültek. Maguk választotta je~. löltjeik közül a területileg illetékes nemesi vármegye alispánja a parasztvármegye élére hadnagyot nevezett ki. A nemesi vármegyék határán belül több parasztvármegye is keletkezett. A Habsburgok különös gondot fordítottak örökös tartományaik védelmére. E célból hozták létre a hadi tanács felügyelete, ill. igazgatása alá tartozó horvátországi és szlavóniai határőrvidéket /Zágráb sohasem is került török kézre/. 1718-ban, amikor a régi Teme3, Torontál é3 Krassó-SzÖróny megye területe is végleg felszabadult, e részt temesi bánságként kiemelték a magyar megyei szervezet keretei közül és központi, birod£TjnijLgazgatás alá helyezték. Kária Terézia 1779-ben a bánság nagyobb részét visszacsatolta a magyar királysághoz, kisebb részéből pedig határőrvidéket szervezett. Ugyanakkor Erdély peremén is uj határőrvidéket hozott létre. /A román jobbágyság szívesen fogadta kivételét a magyar földesúri habóság alól, az ősi szabadságjogaikban sértett székelyek azonban ellenálltak. Ellenállásukat kegyetlenül letörték. A székelyek ogy része elekor menekült Bukovinába./
