SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]

terjedt kémhálózat szolgált a fennálló rend szempontjából gyanús elemek leleplezésére. Habsburg-Magyarország vidéki igazgatási szervei nagyjából a Mohács előtti időkben kialakult keretek között és módoxit-mU-ködtek tovább. A megyei hatóság legfőbb szerve a közgyűlés volt, amely a negye elvi irányitását végezte. A közgyűlés látta el a megye országgyűlési követeit utasításokkal /instrukciókkal/. Ezekben az instrukciókban jutott kifejezésre legvilágosabban a Habsburgok elnyomó, központosító törekvéseivel szemben a magyar rendek függetlenségi akarata. Az általánosságban mozgó törvények rendelkezéseinek a helyi viszonyokhoz alkalmazását szolgálták az ugyancsak a közgyűlés által alkotott jogszabályok

/statútumok/. A megye élén a király kinevezte főispán

állott, lényegében a korábban kialakult jogkörrel. Ebben a korszakban már nemcsak egye3 magas egyházi méltóságok, hanem főúri, nagybirtokos családok is kaptak Örökös főispánságot. Ha az örökös főispánsággal rendelkező családban nem volt nagykorú férfi, a kiskorú főispán mellé gyámot rendeltek, aki intézte /adminisztrálta/ a megye ügyeit. Ebből a szokásból fejlődött ki a megyei adminisztrátori intézmény. A

XVIII. század vége óta, • ha a főiopán bármi okból nem tudta ellátni hivatalát, főispáni helytartót nevezett ki az uralkodó a megye élére. Ezt a főispáni helyettest nevezték adminisztrátornak. A reformkorban a megyék többségében a főispánok mellett adminisztrátorok működtek. A kormány ezekkel igyekezett ellensúlyozni a megyék haladé szellemű megnyilatkozásait. A megyei önkormányzat első tisztviselője e korban is az alispán volt.

Választását az 1723^6.tc. szabályozta. E szerint a főispán négy jelöltje közül a közgyűlés választotta az alispánt. Legtöbb megyében az alispánnak volt helyettese '• i8»

a

[Q

?'L

a

.P-d

alis]

--n. A századok óta meglevő tisztségviselők /mint a szolgabirák, jegyző/ mellett a XVII. század óta ujabb, x