SZAKMAI KÉPZÉS
Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]
olyan holyzotbe, hogy a városi polgárok felett való biráskodásában a királyt kollott helyottesitouie• fittől kezdve - ' »pénzügyi éa gazdasági hatáskörét, a kiucstári.jövedelmek kezelését a főkincstartó /summua thesaurarius/ vette át» A XIII. század első felében, amikor királyaink, főképp II .András, megy én:/i területeket adományoztak el birtokaikból, . •az ország vidéki igazgatási éa torvénylátó szerveinek alakú. lásában sajátos fejlődést figyelhetünk meg. A királyi vármegye helyén, részben abba mintegy belenőve, megszületik a nemesi várme.rr/o. ürrol a folyamatról a kortárs közvetlenségé- • vei szól a zalai királyi sorviensek 1252-es oklevelének megfogalmazója. A sorviensekot - mint az oklevél mondja - sok sérelem, jogtalanság, kártétel érte. A királyi várbirtokadományokkal túl hatalmassá vált nagybirtokosok részéről eddigi jogállásukat egyro inkábbx veszélyek fenyegetik, A birák pedig, akiktől jogorvoslatot várhatnának, messze vannak, igy hát királyi engedély alapján maguk veszik kezükbe ügyük irányítását. Bírákat választanak, és özek ítéletét ismerik, el magukra nézve irányadónak. Joghátóságuk előtt nem kisebb ember, mint Borbálán veszprémi püspök is meghajolt, aki a pá- b% ratlanul érdekes oklevél szavaival élve, „látván, hogy mi birák vagyunk", perbe fogott egy megyebeli nemest birtokának • elfoglalása miatt* Választott bíráik neve /szolgabíró/ .egé-3zen a legújabb időkig őrizte a magyar megyei önkormányzat kialakulásának emlékét, azokét az évtizedekét, amikor a nemeseket, ill. a nemesi oszt ál:/ elődjeit még ^irályi szolgák-' nak /servienseknok/ nevezték, A szolgabirákat -megyénként általában négyet - kezdettől a megyei nemesok választották, 3zek a főispánnal, ill. később az alispánnal együtt látták el a törvénykezési teendőket. Végezhettek birtokba iktatást,' határjárást, resztvettek a perek előkészítésében> a perbeli ítélet végrehajtásában is. Az immár nemesi megyo élén továbbra is az ispán áll, akit a XV; századtól kezdve főispán nak neveznek. A király nevezte, ki őt a megye tekintélyesebb, nagyobb birtokosai közül. Ifeki ?.H • : , /.••'V V>'tf * : Q