SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]

A kezdetben szinte korlátlan királyi, a legfőbb „állami" hatalomban a fejlődés során a társadalomnak egyre több eleme részesült. Az átalakulás a természeti gazdálkodás bomlásával s a királyi birtokok nagyobb mérvű /néha már-már vármegyényi/ eladomáoyozósával indult meg. A kialakuló új rehd~is válto• zatlanul a feudális kizsákmányoláson alapult, de a kizsákmányolásnak egyre szélesebbé vált a társadalmi bázisa. A király mellett kezdetben főpapok, majd a főurak, később köznemesek s a korszak végén már a városi polgárok is haszonélvezői voltak. Ez a nagy társadalmi, gazdasági átalakulás, a hatalom-, ban osztozók körének tágulása megmutatkozott az államigazgatás fejlődésében is. A királyi tanács

/senatus/ törvényben nem szabályozott összetétele megváltozott. Az 1298-as 23« törvénycikk előirta, hogy a király megfelelő fizetéssel alkalmazzon tanácsosokat,x immár nemeseket is, akiknek meghallgatása nélkül nagyobb dolgokban semmit se tegyen. iSnnél tovább azonban e téren nem mentek törvényeink. Megjelenhettek a tanácsban a királyi család tagjai, elsősorban a királyné, az ország legfőbb méltóságai, az éppen az udvarban tartózkodó főispánok, nagybirtokosok. Számtalan oklevelünk szól arról, hogy a király különböző ügyekben a tanács helyeslésével hozta meg döntését. Ezen oklevelekbőlrtudjuk, hogy a tanács hatáskörébe tartozott minden olyan.ügy, amely a királyi hatalom gyakorlásával függött össze. Az I.Ulászló halálát követő interregnum idején a királyi tanács orszáptanács

ként működött, saját pecséttel. Mátyás alatt csökkent a királyi tanács jelentősége. A Jagellók korában azonban befolyása az ország kormányzására számottevően megnőtt . Törvény határozta meg létszámát és gondoskodott .a tanácsosok három évenkénti újraválasztásáról. A rendek súlyának növekedésére vall, hogy 1507-től már nem a király, ha-25 [hév élt. ism. 1/2. /