SZAKKÖNYVTÁR ÉS FOLYÓIRATOK
Konrád Aranka: Cédulakatalógustól a levéltári könyvtárak közös adatbázisáig A Levéltártudományi Szakkönyvtár elmúlt 20 évének története, 1999–2019. Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 66-83.
70 Levéltári Szemle 71. évf . Feldolgozás 1953-tól 1999-ig épültek a legutóbbi időkig használatos cédulakatalógusok. Ezek keresztkatalógusok voltak, majd a 80-as évek új bibliográfiai leírási szabályzatának (ISBD) használatával leíró katalógusként indultak újra. Az említetteken kívül földrajzi katalógus is épült. A katalógusszekrények a két olvasószoba egyikét csaknem elfoglalták, s 1999-ben ezek is beteltek. Ekkor vetődött fel, hogy elkezdődjék az elektronikus katalogizálás, amelyhez a Corvina Integrált Könyvtári Rendszert választotta az intézmény. A program ára viszonylag magas volt, ezért megvásárlásához a Minisztérium azzal a kikötéssel járult hozzá, hogy tíz éven belül a teljes könyvtári állomány elektronikus feldolgozásának meg kell történnie. 2001 júliusában kétnapos oktatásban részesültek a könyvtárosok és szeptemberben elkezdődött a tényleges elektronikus katalogizálás, azaz az adatbázis építése. Ebben az időszakban nem volt még minden könyvtárosnak számítógépe, így a Bécsi kapu téri könyvtárban két, Óbudán egy könyvtáros tudta elkezdeni a katalogizálást. Lassan indult, de fokozatosan nőtt a rekordok száma, egyenes arányban a katalogizálók és számítógépek számának növekedésével. 2002-ben, a munka első évében 1622, 2011-ben, a katalogizálás utolsó évében 16 107 rekord készült, azaz tízszeresére nőtt az egy év alatt elkészült rekordok száma. A teljes állomány elektronikus feldolgozása kiemelt feladat volt, így a könyvtári munkaidő legnagyobb részét ez tette ki. 2012 augusztusában fejeződött be a munka: 130 ezer könyvtári egység feldolgozása, ez 80 700 rekordot jelentett. 11 év alatt e feladat végrehajtásában nyolc könyvtáros vett részt. Egy-egy könyvtáros átlagosan 20 rekordot készített el egy munkanapon. A feldolgozás autopszia módszerrel készült, ami azt jelenti, hogy minden egyes könyvet kézbe véve, az adatokat a könyvről közvetlenül kellett leírni. E munka közben az állományvédelemre is odafigyeltek. Az elektronikus katalógus egyik fő előnye, hogy a használók távolról is látják a könyvtári állományt, s abban sok szempont szerint tudnak keresni. A honlapon 2009. március 1-től nyilvános a katalógus, ekkor 70%-os feldolgozottságban volt az állomány. A könyvtári adatbázis elkészültével jól átláthatóvá vált a dokumentumok összetétele. Az elektronikus katalogizálás befejezésekor látszott: 16. században készült könyv 5, 17. századi 167, 18. századi 1821 volt ekkor a könyvtár állományában. Az idegen nyelvű könyveken belül legtöbb a német, majd ezt követte jóval lemaradva a latin, az angol és a francia. A tárgyszavak között szám szerint a családtörténet a legelső, ezt követi gyakoriságban a forráskiadvány, segédlet, adattár, bibliográfia, szótár, lexikon, levelezés, térkép, levéltárügy, levéltártörténet, levéltárismertető, levéltártudomány, levéltártan stb. A retrospektív feldolgozás után tervben volt a levéltári anyagok mellett lévő könyvészeti anyagok feldolgozása és a tárgyszavak alapján történő levéltári tezaurusz Konrád Aranka
